szereplők:
Francia Gyula, G. Erdélyi Hermina, Gregus Zalán, Hegyi Csaba m.v., Karácsonyi Attila,
Sinkovics Ede, Suzana Vukovic
látvány, fény: Perovics Zoltán
jelmez:
Varga Tünde
díszlet: Urbán András, Úri Attila
hang:
Balog Márton
rendezte: Urbán András
„… szeretem
az árnyékot és a homályt…
… a vér
maga az élet…”
(Bram
Stoker: Drakula)
„… Csak az
egyetlen jó tulajdona a régi öldöklő angyaloknak hiányzik nála, a gyorsan ölés.
A pellagra nem öl meg: de hónapokig kínoz. Megjelenik először az arcon, a
kezeken, mint egy rózsaszínű folt. Émelygés, láz követi. Akkor elmúlik. Egy év
múlva biztosan újra előjön. A rózsák már égnek, felhasadnak: az egész
életműszervezet együtt ég velük: a fő elkábul, a gerincagy fáj, az izmokat
görcsök veszik elő, a vér átszivárog a bőrön: az idegek elsenyvednek: eljön az
őrjöngés, az öngyilkolási düh – és az ember mégsem hal meg: tovább él:
kigyógyul. De minő életre gyógyul ki? Agya eltompul: dőre, esztelen marad: arca
feldúlva sebhelyektől, ráncoktól, koravén lesz, haja mind kihull. Ez a pellagra
miserorum…”
(Jókai Mór:
A Pellagra Miserorum – részlet)
„A
porphyria a porfirin anyagcsere zavara és ez fényérzékenységet okoz. Magát a
porphyriát az Urod enzim génjének mutációja idézi elő, amely aztán meggátolja
az enzim működését, és ezért felszaporodik a szervezetben az uroporphyrin nevű
vegyület. Ez a vegyület napfény hatására
reakcióképessé válik, vagyis aktivizálódik… A porphyriában szenvedők kezelésére
ma még az egyetlen hatékony gyógyszer a rendszeres vérátömlesztés…”
Az
előadásban részletek láthatók Dr. Radovan Pavlovity Veszettség
című oktató-dokumentumfilmjéből (Állategészségügyi Intézet,
Újvidék, 1977)
Az előadás
a MASZK Egyesület menedzsmentjében készült, koprodukciós partner: Kosztolányi
Dezső Színház (Szabadka)
Támogatók/supporters:
NKA, NKÖM, Tartományi Oktatási és Kulturális Titkárság "PSOK",
Szerbia Kulturális Minisztériuma (Ministarstvo Kulture Srbije)
www.urbanandras.com
fkarol_77@yahoo.com
|