testodüsszeia - aki nem félt, az bement

01:38

Keleti István Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Művészeti Szakközépiskola – KIMI (Budapest): TestOdüsszeia - Kalandtúra és érintésterápia alkotók: Bazsó Adrienn, Dizseri Barnabás, Farkas Zsuzsanna, Fehér Patrícia, Jánosi Eszter, Kató László, Keserű Imre, Kocsis Anna Dorka, Mészáros Annamária, Molnár Mercédesz, Nagy Norbert, Rácz Anna, Szabó J. Viktor, Szabó Nelli, Tóth János Gergely



Sötétedés után estéről estére furcsa árnyak bolyonganak a Zsinakerttel szomszédos Vasvári SzKI udvarán. Szirének suttogását hozza a szél, aztán az épület belsejéből halálhörgés tör elő, fenevadak üvöltenek. Lássuk csak, mi folyik itt?
Dorka vagyok, én foglak kísérni utadon. Néha elengedlek, de mindig visszajövök, melletted maradok – ezt suttogja a fülembe egy illatos lányhang, miután föltettük az alvószemüveget.
Nem látok semmit. Hangok, szagok, testérzet – ezek maradnak. Kézen fogva vezetnek, Dorka úgy bánik velem, hogy egyszerre szelíd, szemrehányó hitves, aggódó anya és végtelen türelmű Pallasz Athéné.
A rám küldött szirén érti a csábot: karizmom simogatja és dicséri, azt mondja, igazi férfi és még jó szagú is. De amikor durvasertéjű mangalicává változom, az már neki is sok, meghátrál. A betépett lótuszevő csak akkor engedett tovább, amikor zsebre vágok némi bételnek tűnő növényi részt. A holtak világában öregapám jön szembe, fél üveg borral, gumicsizmában. Aztán a tenger megpörget, és partra vet egy tornatermi matraccal együtt.
A kalandok végén Nauszikaá-Pénelopé-Pallasz Athéné-Dorka leültet és elringat.
Nálunk az érintés a legfontosabb kommunikációs eszköz – mondja Keserű Imre, aki ifj ú csapatával a nyugati színházból több ezer éve száműzött művészi hatásmechanizmust
csempészi vissza a szegedi szabad színházi világba.
Minden nézőnek eszébe jut néha, de jó lenne megcirógatni, megölelni a színészt. A THEALTER-en ezt is lehet, mi több, ők cirógatnak, ringatnak bennünket.
(extasis, kémeri attila)