családi pótlék2012.10.13.
12:07
Horváth Mihály Gimnázium 10.D (Szentes): Családi pótlék szereplők: Antal Armandina, Bagi Eszter, Baranyi Csanád, Berki Renáta Judit, Csörögi Gábor, Drágity Petra, Fabó Márkó, Frits Dominika, Fülöp Zoltán, Kálmán Zsófia, Kiss Helga, Kókai Andrea, Kovács Mónika, Kovács Vecei Fanni, Lakatos Gabriella, Oláh Lujza, Péntek Bernadett, Szekeres Lilla, Szilágyi Lili, Teleki Kitti, Timár Bendegúz, Tóth Dorottya, Virág Barnabás, Zajácz Eliza rendező: Szebeni Zoltán

"szretném az apukámat" "a megszokott régi életemet" "hogy anya úgy szeressen, mint másfé évvel ezelőtt" "apa és anya váljanak el egymástól" "semmisüljön meg az apám" "bárcsak apa többet foglalkozna velem és anyával"
mit akarnak a gyerekek? apát, aki nem iszik, anyát, akit nem vernek, szülőket, akik nem veszekszenek. megértést, odafigyelést. meleg fészket, biztos családi hátteret, nyugodt otthont, ahová mindig öröm hazatérni.
a család a társadalom legkisebb egysége, az ideális családmodell apából, anyából és legalább egy gyerekből áll. az ideális családmodellből egyre kevesebb gyereknek jut ki. nincs apa, vagy anya, vagy tata, vagy mama. nincs a védettség érzése. nincs biztonság. nincs nyugalom. a mindennapos veszekedések a szülők között rettegésbe kényszerítik a gyerekeket, felőrlik őket.
pedig a gyerekek nem vágynak nagyon sokra.

a hmg-sek tizedikeseinek darabja könnyeket csal az ember szemébe. szembesülünk azzal, hogy hogy nőttünk, nőhettünk volna fel, hogy a gyerekeink mibe kerülnek bele egy-egy döntés vagy éppen tétovázás, elodázás következtében, és a mondatok zöme szíven üt. balta a fejbe.
a hmg-sek néhány éve állandó vendégei a fesztiválnak, de soha még nem láttam tőlük ennyire szívet facsaró darabot. megrendítő a sebezhetőségük, az őszinteségük, a kiszolgáltatottságuk, az, hogy képesek legfájdalmasabb gondolataikat is megosztani a nézővel, hogy kamaszként sokukat az otthon melege helyett az akól melege tartja meg. a családi pótlék.

míg a színpadon elöl zajlik a történet, hátul újra vissza-visszatér az a párbeszéd, aminek hallatán már nem tudtam visszatartani a könnyeimet. és nem is akartam.
nagyon aggódom a kisfiú miatt. nem lesz semmi baj. félek. ne mondd ezt. ilyet soha nem szabad mondani. ki fogja megtalálni a kisfiút, ha eltévedt? a jóság majd megtalálja.

|