Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER 2011 / Július 20, Szerda

 

Előadás

Webnapló
az u21 plusnak vége - blogzár csoportkép, félgudbáj a kaposvári sziszi a kulturális nem támogatás kapcsán závada dupla bréking nyúz mady-baby, kicsi lány - buszon sírni ajánló: mady-baby füst és könny a szembe - kaposvári cseh tamás esti mese helyett: csuja imre háy jános: nehéz tb - de nem az, amire gondoltok hi! jól van, drámaisok! háy jános meg én - ha már egyáltalán lehet ilyet gondolni mit nézünk ma? drámaisok szentesről medvecirkusz, világszám töredékek - józsef attila, én is szeretlek téged balogféle megnyitó fesztiválfíling van eladó blogger szubjektív ön kéntes? thealter u21 plus - blognyitó song

Részletes információ

Oldal nyomtatása

Horváth Mihály Gimnázium (Szentes): Vissza a természetbe - premier

20. Szerda 17:00     Széchenyi tér

30'

szereplők: Arany Réka, Bazsó Adrienn, Dizseri Barnabás, Farkas Zsuzsanna, Fehér Patrícia, Horsch Cecília, Jánosi Eszter, Kató László, Keserű Imre, Kocsis Anna Dorka, Letenyei Regő, Mészáros Annamária, Molnár Kitti, Molnár Mercédesz, Nagy Norbert, Németh Lilla Márta, Rácz Anna, Szabó Ildikó, Szabó Nelli, Szegedi Judit, Tényi Bettina, Tóth Tibor, Török Sára
felkészítő tanárok: Csapiné Matos Ibolya, Szurmik Zoltán
rendező: Keserű Imre

Lejöttünk a fáról, előmerészkedtünk a dzsungelből, partra úsztunk és gyönyörködtünk abban, amit láttunk: a természetben és egymásban, a másik emberben… Közben fáztunk és éheztünk, támadtunk és védekeztünk. A másik ember meg a természet egyre gyakrabban volt ellenség. Falakat húztunk tehát, hogy az ellenséget távol tartsuk magunktól. Nem fázunk már és nem éhezünk, de támadunk és védekezünk – s a falak mögül nem látszik semmi, amiben gyönyörködni lehetne. Gauguin csodálja az elérhetetlen tahiti szépséget, a nyomorgó bennszülött irigyli a felfoghatatlan luxusban élő turistát. Mindkettő vesztesnek érzi magát. Freud óta azt is tudjuk, hogy még saját személyiségünkben is állnak a falak, gyermeki és felnőtt énünk naponta harcol késhegyre menően…
Ennyire ostobák lennénk?

Olyan fiatalok keresik a választ a felvetődő kérdésekre, akiknek természetes, mindennapos dolog a netes csevegés, a lájkolás, akik a moziba popcornnal és kólával ülnek be, akik távirányítóval a kézben, de a szociológusok szerint sok korábbi korszaknál magukra hagyatottabban nőttek fel, egy olyan időszakban, amikor körülöttük minden átalakult. A társadalmi együttélés korábbi jellemző formái, terei alaposan megváltoztak (család, szórakozás, kommunikációs csatornák, stb.) vagy megszűntek. Nekik már emlékeik sincsenek sem a fonókról, a táncházakról, sem az őrsi gyűlésekről, számháborúkról. Ha nem városban születnek, oda vágynak, ott tanulnak, ott keresnek munkát, alapítanak családot. Mi köti össze őket a természettel? A megelőző nemzedékekkel? A hagyományokkal? Mi az, ami számukra természetes – és tényleg erre vágytak, erre vágynak-e?

www.hmg.hu

Az előadás a MASZK Egyesület felkérése és támogatásával készült.

Támogató: NKA Színházi Szakkollégium

Az előadást támogatta:

Nemzeti Kulturális Alap

MASZK Egyesület

 
Az oldal tetejére
 

2024 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció