esti mese helyett: csuja imre

13:24

fotók: thealter

mi, szegediek jól ismerjük egymást.
látásból a villamosról, szórakozóhelyekről, könyves boltból. ugyan azon és az egymást követő generációk tagjai: ismerősek vagyunk egymásnak.
vannak közeli és távoli ismerősök, körön belül- és kívüliek, barátok.
emberek, akikkel egyszer-kétszer ültünk egy asztalnál, akartunk együtt csinálni valamit, aztán mégsem, mondtunk okosat nekik vagy ők nekünk, de ezeke a viszonyok csak érintőlegesek voltak.
aki még nem találta volna ki, most bereczki csilláról írok.
dolgoztunk egy munkahelyen - ő korrektorként, én újságíróként, volt thealter-önkéntes, aztán egyszer csak eltűnt szegedről.
a moncsicsi társulattal tért vissza, a vannak tervei című darabbal a zsinába. kíváncsi voltam, szemlélődőn figyeltem. azt, ahogyan rendezőként idegesen jár- kel, kicsit a megszokottnál fontoskodva lép, kicsit előre hajolva, mert nyomja a haza hozott előadás felelősségének terhe, feszültebb a megszokottnál. a darab elgondolkoztató volt, néha fájdalmasan szomorú.
és most csuja imre jónása. nagy tisztesség, ha valaki csuja imrét rendezheti. szívből gratulálok a darabhoz és a munkádhoz, csilla!


csuja imrét szinkronszínészként az egész ország ismeri, a szerencsésebbek színpadon is láthatták.
remek színész.
remekül áll a kezében a báb, remekül áll neki a színpad.
vannak színészek, akik egyedül képesek elvarázsolni a nézőtéren  ülő közönséget. ők a legnagyobbak. csuja imre is közéjük tartozik. a legnagyobb természetességgel játszik a hangjával, a bábbal, a szöveggel, és játszik a közönséggel, amelyik pedig hálás neki minden jó percért. és a jónás minden egyes percéért hálásnak lehet lenni.
csuja imre nagy mesemondó, lefekvés előtt akár cd-ről is szívesen meghallgatnám babits szövegét.
nagyon nagy élmény volt.
és elnézést kérek tőle, hogy előadás után a zsina udvarán figyelmetlenségemben elhappoltam előle a hamutálat.

(Csuja Imre: Babits Mihály: Jónás könyve - bábos szólójáték)