a felejtés kegyelme

17:23

a sorstól a felejtés kegyelmét kaptam.
igaz, néha átok.



minden thealter előtt végigjárom ugyan azt az utat - írok az isteni kz-nak, hogy élesítse blogra az adminfelületet, elmegyek fesztiválfüzetet és fesztiválcipőt vadászni.
kézen fogom fesztiválbarátomat.

persze, nem ilyen egyszerű.

amikor belépek az adminfelületre, hosszan szemezek a login/passworddel. sosem írom fel. úgyis eszembe jut.

amikor feleszmélek, hogy újra itt egy fesztivál, füzetvadászatra indulok. minden évben új abb kaland, hiszen nem emlékszem, hogy a szegeden egyre csökkenő számú papírboltok közül az előző évben hol jártam, hol találtam meg az igazi füzetet.

ugyan így vagyok a fesztiváltornacipővel is.

és ugyan úgy vagyok, mint a róka. amikor azt mondja a kishercegnek: jobb lett volna, ha ugyan abban az időben érkezel.

én is valahogy így morfondírozok, bár lényegesen szemrehányóbban. jobb lett volna, ha ugyan azokban a boltokban (amikre nem emlékszem) ugyan azok a cipők és füzetek lennének (amikre csak azért emlékszem, mert lefényképezem mindig őket), ugyan azon a polcon, ugyan azon a helyen, hogy csak oda kelljen nyúlni.

de a világ nem állandó. csak a felejtés kegyelme az.

meg az évről évre előbányászott kép egy régen lelopott házszámtábláról.
na, véletlenül ezt mindig tudom. hogy a hajnóczy12-ről készült jó néhány évvel ezelőtti fényképemet hol keressem.

egyet azonban nem tudok: hogy fesztiválbarátom merre járhat. két napom van, hogy megtaláljam.

ha valaki találkozott vele, szóljon neki, hogy jöjjön haza.