öltönyösök a sócsíkon belül

22:39

fotók: révész róbert

 ADY-ÁK Színpad (Debrecen):
Mrożek: Nyílt tengeren

a csónak: sóból körbehatárolt terület.
a csónakban három öltönyös. a kövér,a kicsi és a közepes.
éhesek. már nincs mit enni.
egyértelmű, hogy ahol hárman vannak, ott kettő összefog a harmadik ellen - de nem egyértelmű, hogy a kövért pécézik ki harmadiknak vagy a kicsit. mrozeknek e gyértelmű, hogy a kicsit.

gyorsan kiderül, hogy a kicsi lesz az ebéd -vagy vacsora, vagy ebéd ÉS vacsora, és nyilvánvaló, hogy ez egy abszurd helyzet, hiszen egy csónakban hoygan is lehetne tüzetrakni és egy embert megsütni, ehetőre?

tanulságos, hogy az 1960-as években írt darabban a kicsi, a kövér és a közepes válsághelyzetben pontosan úgy viselkedik, ahogy száz évvelelőtte és évtizedekkel utána viselkedünk.
szolgalelkűség, árulás, ígéret, zsarolás, csalás, fenyegetés, hízelgés, minden, minden felvonul előttünk. egy a cél: nem a harmadiknak lenni.









szeretem, hogy mrozek kikötötte, hogy a szereplők öltöonyben, nyakkendőben, szivarzsebükben zsebkendővel jelenjenek meg a színpadon, és a három széket is előírásszerűen prezentálták.

jó előadás. mert fenntartja a feszültséget, mert szánalmat ébreszt ott, ahol szánakozni kell, haragot ott, ahol haragudni kell, és tiltakozásra is nyitnánk a szánkat, ha nem jutna eszünkbe, hogy nézők vagyunk.

összefacsarodik a szívünk ,ahogy végignézzük a kicsi száguldását méltatlan végzete felé, és közben egy gyors történelmi-politikai ismertetőn és végigvágtathatunk, szóba kerül demokrácia, diktatúra, igazság és igazságosság, társadalmi egyenlőtlenség.

és a dilemma: egy valaki feláldozza magát, vagy dönteni kell valaki mellett. pontosabban ellen.








hazafeléé azon morfondírozok: vajon én melyik vagyok, az uralkodni akaró, hatalmaskodó kövér,a szervilis, behódoló közepes vagy a lúzer kicsi.

egyik sem túl jó választás.