symposion lift kiállításmegnyitó (harmadik

23:41

és volt az ember, és volt a rajzolás,

és maradt az ember, és maradt a rajzolás.



a groteszk, a képregény, a fricska, egy ház, egy test, egy kacskaringós ká betű. aki nem
olvas symposiont, aki nem néz symposiont, aki nem forgat symposiont, az honnan is tudná,
hogy van olyan: tolnai ottó műveinek képregény-adaptációja. a kiállítás a grand caféban,
érdemes megnézni.






mennyi kis tolnai-ottó szellemiség áramolik most szegeden, versben, színházban, rajzban
és képregényben, és amikor a nagy tolnai ottó este hazamegy - mert haza jár ám
mostanság is palicsra este, reggel meg jön - és reggel már  nem jön többet mert másnap
már nem lesz thealter, akkor is itt maradnak ezek a kis tolnaiottószellemlovasok, mert
láttuk a rajzokat,

és megjegyeztük ám, hogy az olasz nem dolgozik, csak énekel, és hogy csak a felesége
dolgozik, és elméláztunk azon, hogy tolnai ottó vajon hány nőt szeretett, és őt - nem az
hogy mennyi, hanem hogy - és őt milyen nők szerették, nyafkák vagy csendesek,

 és

és azon is elméláztunk, hogy mennyi országot járt meg míg végre le tudott nyugodni a
hatvan-hetvenévesek bölcsességével a belső tengerek partján,

és az is nagyon jó, hogy bár tudjuk, hogy tolnai ottó egy idol, ő még sem gondolja magát
annak, és a kiállításmegnyitón könnybelábad a szeme, mert ő csak odaadta a
könyveit,szövegeit, ezek a tehetséges fiatalok meg rajzoltak hozzá, nocsak, te kedves
kék szemű tolnai ottó, ugye nem is hitted volna, hogy még téged is érhet kedves
meglepetés?