nincs mitől félni de van. ezt már az elején elmondhatom. de van. mert itt valami nincs rendben.
de nem itt kezdem, hanem baloggal. aki az előadás előtt furcsa matematikai logikáról tett tanúbizonyságot: jó estét, teltház, ami most következik, az az andaxinház huszadik születésnapja. a huszadik thealtert rendező maszk egyesület 19 éves, a derevo 22. az andaxinház is 19 éves. de elveszünk a derevotól egyet-egyet, oda adjuk, és így az andaxinház 20 éves, a maszk egyesület 20 éves, és a derevo 20 éves.
hát így kezdődött. és elkezdődött.
"azt gondoltam, jobb jobb mint tegnap"
"ollóval apró csíkokra vágtam a pillangó szárnyát, azátn a változatosság kedvéért egyszerre a kettőt, aztán a testet szabadon engedtem"
"egy igazi fejlövés nekem már nem árthat"
a lámpán égő por szaga. de ők ott négyen csak állnak, és mondják, és mondják, és éneklik és dúdolják, és a közönség meg sem rezzen,
az andaxinház minden alkalommal a magyar szavak ünnepe,
yay, azok a szépen ejtett szavak, szavak láncolatából születik a szöveg, a szavak végtelen variációja mián nem születik soha két azonos szöveg. persze ehhez kell az agy, és a kultúra és a kor, de hát hogy lehet az, ha ötven szót rakunk egy borítékba, és azt szétosztjuk tíz embernek, akkor mind a tíz más sorrendben rendezi el azt az ötvenet?
"vigasz ez ínséges órán, amikor semmi nincs" - ez az andaxinház.
News
