reggel.
meglepődöm, amikor rám csöngetnek. a bicikliúton vagyok, már majdnem be is szólok, amikor rájövök: nincs alattam bicikli.
nyitott szemmel alszom a trolin.
a dugonics térnél a járdáról lefordulok az úttestre, ahogy bringával szoktam.
régi barát ment meg: rámnéz és csak annyit mond:
- látom, thealter.
csak bólintani tudok.
belém karol, a legközelebbi kávézóban belém diktál egy erős feketét, majd irányba állít a rektori felé.
szeretem ezt a várost.