kaisers tv, ungarn - pintér béláéktól2012.07.26.
09:57
Pintér Béla és Társulata (Budapest): Kaisers TV, Ungarn 25. Szerda 18:30 Kisszínház 105' Szereplők: Amália: Enyedi Éva Gróf Baráznay Ignácz: Mucsi Zoltán Elza: Szamosi Zsófia Balázs Gábor: Friedenthal Zoltán Rozi: Hajdú Rozi Lágyvölgyi Dombor Panka: Szalontay Tünde Üregi Szidónia: Stefanovics Angéla Lajos: Thuróczy Szabolcs Sándor: Pintér Béla Marián Kornél: Szakonyi Györk Rohácsi Úr: Quitt László Sárközy: Kéménczy Antal
dramaturg: Enyedi Éva zene: Kéménczy Antal jelmez: Benedek Mari jelmeztervező munkatársa: Kiss Julcsi tér: Tamás Gábor fény: Vida Zoltán hang: Gresicki Tamás videótechnika: Vella Péter gazdasági munkatárs: Inhaizer Gyula produkciós munkatárs: Hidvégi Anna a rendező munkatársa: Hajdú Rozi írta és rendezte: Pintér Béla
képzeljük el, képzeljük el, hogy át tudjuk írni a történelmet!
hogy egy hipnózisnak köszönhetően visszemehetünk a múltba, születésünk elébe, ahol megtudhatjuk hogy a) az imádott apánk, Gróf Baráznay Ignácz egy csélcsap ember, aki anyánkat (aki éppen terhes velünk) megunta, és belefáradt a tíz éves házasságban fennálló gyermektelenségbe is
b) az imádott apánk egyébiránt a sukorói (jaj, elszólás) pákozdi oroszlán, aki, miután petőfi sándor (a toldi írója) és kossuth lajos elfoglalják a kaisers tv (ejtsd szigorúan: téfau) ungarnt, majd ezt követően átnevezik Magyar Nemzeti Élőkép vibránccá, kitüntetést kap, méghozzá tábornoki rangot
c) hogy mindennek előtte, pontosabban a) és b) pont között petőfi sándor, a kis zselés hajú önimádó tévésztár hisztizni kezd, mert kossuth lajos NÉLKÜLE foglalta el a császári tévét, nem vele
d) és hogy szegény petőfi sándort nagyon sok kellemetlenség éri, mert nem elég, hogy neki nyilvánítják a toldit, hanem még rosszul is idézik a füle hallatára (még nyílnak a réten a kerti virágok, és: régi cseléd vagy a háznál, anyámnak mindig hűen szaglásztál)
fotók: révész róbert
de aztán kiderül, hogy apánk a) boldogtalan anyánk mellett, ezért kell neki a kis hörcsögfejű némber
hogy az élő közvetítés varázsát már az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején felismerték, mert a a) a schwechati csatát a Magyar Nemzeti Élőkép Vibránc élőben közvetítette b) a stúdióban a friderikuszi magasságokat túlszárnyaló petőfi sándor médiasztár és kossuth lajos bácsi kommentálja a csatát c) a helyszínről pedig üregi szidónia (a hörcsög) és lágyvölgyi dombor panka jelentkeznek élőben a csata hevéből.
és képzeljük csak el, ha minden történelmi beavatkozásunk után a hipnózis véget ér, anyánkat a) a kórházban találjuk ugyan b) de élve, és nem holtan
és apánk is ott van a) nem szökött el a hörcsögkinézetű lánnyal brazíliában b) nem tűnt el máshová sem a csata hevében a pákozdi oroszlán c) nem végezték ki a szabadságharc bukása után
mert, képzeljük csak el, egy nagyszerű taktikai húzásnak követően a) a schwechati csatát megnyertük b) a bécsi forradalmárok csatlakoztak a magyar felkelőkhöz c) az osztrákok kiegyezésre törekszenek d) szeretnék megkapni az anyanyelvük használatának jogát e) európában nálunk csak a brit az erősebb és nagyobb nemzet
ugye, szép történet?
|