előadják: Bánki Gergely, Sárosdi Lilla, Hárs Anna, Orsós Róbert, Katona László, Schermann Márta, Szamosi Zsófia, Urbanovits Krisztina
dramaturgia: Bíró Dénes, Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna
video: Bíró Dénes, Korán Gabriella
hang: Keresztes Zoltán
fénytervező: Vida Zoltán
koncepció és kreatív producer: Lengyel Anna

„Megtörtént, holott nem követtem el, és nem történt meg, holott elkövettem." (Pilinszky János)

A Szóról szóra a magyarországi 2008-2009-es, romák elleni támadássorozat tényeiből kiindulva vizsgálja a magyarországi többségi társadalom reakciót és felelősségét a mai hazai légkör kialakításában.
Mert két állítás igaz egyszerre: a gyilkosságokat egyértelműen elítéli a magyarországi fehér lakosság 90%-a. Ugyanakkor több mutató szerint is ugyanezen csoport 95%-a kisebb-nagyobb mértékben rasszista, ha a cigányokról van szó. Ezzel az utóbbi adattal próbáljuk meg szembesíteni magunkat és közönségünket. Ha ez sikerül, akkor kezdhetünk dolgozni a probléma megoldásán.
Az előadásban elhangzó szövegek a verbatim munka elveinek megfelelően eredeti anyagok, melyek hosszát és sorrendjét az alkotók határozzák meg anélkül, hogy e szövegeket a legcsekélyebb mértékben is stilizálnák vagy átírnák. Interjúztunk túlélőkkel, hozzátartozókkal, ügyészekkel, rendőrökkel, a helyi kisebbségi önkormányzat vezetőivel, polgármesterekkel Galgagyörkön, Piricsén, Tarnabodon, Tatárszentgyörgyön, Nyíradony-Tamásipusztán, Lakon, Sajóbábonyban, Debrecenben, de nagyban támaszkodunk a közszereplők publikus megnyilvánulásaira és a médiavisszhangra is, és megkérdeztük az utca emberét. (Lengyel Anna)

„A PanoDráma Szóról szóra c. előadásával kapcsolatban két némiképp elcsépeltnek hangzó, ám ez esetben maximálisan helytálló jelző jut eszembe: (Magyarországon) úttörő jellegű és hiánypótló. A magát az első hazai Verbatim előadásként hirdető produkció valóban élen jár a dokumentumszínház magyarországi meggyökereztetésében, s szinte példa nélküli módon vállalja fel egy adott társadalmi, politikai problémáról való beszédet, ugyanakkor formai, metodológiai szempontból is újítónak számít.” (Nánay Fanni, Ellenfény)

„A Szóról szóra az első kísérlet arra, hogy a cigánygyűlölet mélyére nézzünk színházi eszközökkel. (…) A Trafóban fontos dolog történt. Valakik beszélni kezdtek. Olyasmiről, amiről színházban egyáltalán nem szokás, és úgy, ahogy nem szokás. Mások szavaival, szóról szóra ismételtek mondatokat, mondattöredékeket, nyögéseket, talán képeket is. Kimentek a valóságba, fogták és behozták, mert mi, nézők, nem megyünk oda, Galgagyörkre vagy Tatárszentgyörgyre és még ki tudja hová. Egy szelet rétegzett valóságot adnak át, egy szép, telített egy órában, észre sem venni, hogy megtelt az idő és gazdagabbak lettünk egy fájdalommal. Hol élünk, milyen a hazánk, milyenek embertársaink, netán mi magunk. Egy valóságot hoznak elénk, amit ők, az alkotók szerkesztenek, az ő szemük nézi, vágja és rakja össze. Nem adják hozzá saját szavaikat, azok valahol kint, a valóságban lelhetők fel, emberek szájában. A nézőpontot, szerkesztést teszik hozzá.” (Tompa Andrea: Színház)

www.panodrama.hu

Támogatók: OSI, www.szinhaz.hu