frenetikus transz

09:04

micsoda vádli! ez volt az első gondolatom frenák pál társulatának trace & mennono című előadásán. aztán meg ez: az emberi test hajlítható, mozgatható, tekergethető, hajtogatható is szinte - majdnem minden eddigi ismeretünket felülmúlta várnagy kristóf tánca.
 


kék úszónadrág, kék úszósapka, úszószemüveg. ismerkedés a testtel, annak határaival  vagy inkább határtalanságával a reflektor által határolt pici térben. ironikus, ösztönös, transzban lévő és tudatos ének vonulnak előttünk - négy az egyben.
aztán jön a medence, egy másik közeg, ahol az úszó már nem görcsöl, lassan magára talál.
maga köré tekeri a vizet, mint egy szoknyát.



aztán háttal áll nekünk, hátán megtáncoltat minden egyes izmot. mintha egy másik kéz simogatná, pedig végig egyedül van a színpadon.

aztán jön a második rész.
medence. padlóra vetített szöveg. nyújtogatjuk a nyakunkat, hogy el tudjuk olvasni.
úszónk békatalpban tér vissza - búvár a színpadon.
egyetlen reflektor alatt meztelenül táncol. meztelensége mégsem zavaró. amikor belecsavarodik a színpad jobb oladlán lelógó kötélbe, az jut eszembe: talán a kötél csavarodott rá. ez a fiú egy artista. álvízben, levegőben is mindent tud.
a vastaps is ez bizonyítja.
ha így úszol, még aranyérmes is lehetsz.



- frenák pál társulata: trace & mennono -

(zárójeles megjegyzés 1.: csak annyit jegyeznék meg, egyetlen egy furcsa dolog volt, ami kicsit zavart, és az előadás végénél rá is jöttem: az úszóknak nem szőrös a lába. ennek ellenére és ezzel együtt lenyűgöző volt az előadás.)

(zárójeles megjegyzés 2. valamit le kell írnom. a színház a türelem és a megértés intézménye. a nézőknek tudomásul kell venniük, hogy vannak fotósok a nézőtéren, akiknek az a dolga, hogy fényképezzenek. a káromkodás, a szitkozás, az indulat és a hiszti nem segít a kényes helyzeteken. csak mindenki ideges lesz. egyébként ha én - amúgy néma gépemmel vagy jegyzetelés közben sercegő tollamma. - bárkit is zavartam volna előadás közben, elnézést kérek. szóval én kérek elnézést. uff.)

nyemcsok éva eső