Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Webnapló

 

Webnapló

További bejegyzések:

blogbezár, vége, vége van nem történhet semmi rossz másnap - önkéntesbúcsú cipoek a thealter kedvenc tere, a régi zsina a blogger legjei mégnincsvége egészen bitef és grad - eltáncolni mindent egyre megy fesztzár kenyérrel a zsebben - égi áldás sanyibá, a beksztédzs vmg jövőképtelen - hazudjak? révész robinak szabadságra fel! - úszóház módra no merci szong a vojőr mesterlövész fontos tudni, hogy mi mennyi a ház szelleme- az én történetem a ház szelleme - utcaszínház alkotóközösség tanya k. és yael k. - neked melyik a kedvenc főbűnöd? andaxínház - nekem már könnyű a szívem besse danse - megkomponált kiszámíthatatlanság ronald mcdonald, a gyilkos bohóc tükrön túl szong TÁP Színház - Черенадраг andaxínház - a szembenézetés színháza útlevél, fogkefe - határvadász drámaisok helyreigazítás szégyen szlovén exportra réti anna: vis-a-vis csillag börtön: székelylend a méltatlankodó sisak lia szerint a kispál meg a kiscsillag idei önkéntes szong kritikus szekció - pintér bélával csáki judit beszélgetett andaxínház - csütörtök k2 azt a csöndet -a bátrak színháza siker és örök élet garantált lárpúr lába ivo dimcsev i*on nemdakota közmondás kaisers tv, ungarn - pintér béláéktól parastúdió/nemezis andaxínház: beavatkozások - törékeny az élet nagy kérdése hmg határvadász képekben keresztelő passport1 - újabb balta a fejbe pincér géza és a tündöklő középszer újrahsznosítás, brénsztorming recycled by gera judit dudaéva: stopango thealterbaráth szakmai beszélgetés: ágens, pitbull a pitbull cselekedetei a fesztiválfüzetek természetrajza ágens: inTime betűfiúcska passport2 - már megint balta a fejbe az égbolt zár, a kiállítás megnyit hétfői jegyes song a fesztiválblogger kéretlen monológja Már csak hármat alszunk

Videók

 

 

ágens: inTime

2012.07.24.

10:11



Ágens Társulat (Budapest): nőInTime - R. W. Fassbinder Petra von Kant keserű könnyei című műve alapján
23. Hétfő 20:00     Vármúzeum, Stefánia sétány
60'
szereplők:
Nő 1.: Ágens
Nő 2.: Bakos Éva
Nő 3.: Madák Zsuzsanna

közreműködik: Kallai Nóra (cselló), Lenz Tünde (videótechnika, filmek), Sági András
szövegek: Ágens
jelmez: Béres Móni
dramaturg: Madák Zsuzsanna
rendező: Ágens

nem ismerjük japánt.
ismerjük a szamurájokat, a kamikaze pilótákat, a szusit meg a gésákat.
mondod, hogy nagy fal, de az kínai.

a gésákról filmen láttam, könyvben már olvastam, de valójában a valóságomnak nincs semmiféle viszonya hozzá.

multikulti ide, nyitott gondolkodás oda, a gésák világa mindig idegen és káprázatos volt számomra - bár nem vagyok elutasító, felfoghatatlan, hogy fiatal kis lányokat gésának ad a családjuk, és az adott társadalomban büszke arra, hogy lányuknak ezt az életet választották.

ezt gondoltam, aztán utána olvastam.

a gésákat sokan kurtizánnak tartják, holott a gésa (geiko vagy geigi) jártas a japán művészetek előadásában, ismeri tradicionális zenét és táncokat, vagyis szórakoztató művész. tény, hogy a gésák valóban a 17. század kurtizánjaiból lettek azok, akik: olyan nők, akik a szórakoztatás művészetét tökélyre feljesztették. tény az is, hogy kezdetben a család döntése miatt vált valaki gésává, később viszont szabad akaratukból választották ez.

ki gondolná, hogy nem csak a hangszerek, a tánc, az ének lehet művészet, hanem maga a beszélgetés is?

a gésák rendkívüli műveltsége legendás, irodalomban, művészetekben egyaránt jártasak.

ágens mostani darabjában szokatlan, hogy az éneket kiváltja a próza, és a megszokott fekete ruhák helyett fehéret választott.

a darab a gésalét szomorú búcsúztatója lehetne, de mégsem az: bár japánban a gésák száma mára jelentősen lecsökkent, még mindig, a 21. században is őrzik a japán tradíciókat.


fotók: thealter
 

a lap tetejére
 

2024 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció