Mit lehet azt tudni, ír-e valaki manapság drámát csak úgy? (Ha igen, miért?) Ha nem, hogyan lehetne rávenni? És egyáltalán, kinek jó az, ha valaki drámát ír, valaki pedig elintézi, hogy az egy estére színpadra kerülhessen?

Nagyjából ezek voltak a körvonalai annak a tervnek, amelyet a József Attila Kör, a Merlin Színház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2010 őszén közösen útjára indított. És amely végül háromfázisú eseménnyé alakult: egy drámapályázat, melyre két hét alatt huszonnégy szöveg érkezett: a fiatal magyar dráma köszöni szépen, van. Egy drámaantológia, melybe 6 szerző – Kele Fodor Ákos, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Schein Gábor, Szávai Attila és Szegedi Szabó Béla – színházilag és nyelvileg is izgalmas alkotásai kerültek, és amely a JAK-füzetek sorozatában jelent meg, annak legelső drámaantológiájaként.
Az együttműködés harmadik, legfontosabb szakaszában a drámák színpadra kerültek. Határozott, izgalmas víziók születtek a színészhallgatók és 6 rendező - Magács László, Novák Eszter, Csuja László, Kárpáti István, Czeizel Gábor és Vajdai Vilmos – együttműködésében.
A felolvasószínházi estek fontos része volt még az előadásokat követő szakmai beszélgetés színikritikusok, színháztudósok, a mindenkori szerzők, rendezők és színészek részvételével. A beszélgetések felvillantották a drámaszövegekkel kapcsolatos, sokszor egymással köszönőviszonyban sem lévő színházi és irodalmi gondolkodásmódokat, berögzültségeket. De végre az irodalmi és színházi oldal szóba állt egymással!
A visszajelzések mind azt mutatták, hogy van értelme folytatni a sorozatot: az Add ide a drámád 2 tavaly ősszel indult, a beérkezett 104 pályaműből 4 kerül a második, most megjelenő antológiába, ősztől pedig az Átrium színpadára.

A sorozat szerkesztői, Deres Kornélia és Herczog Noémi beszélnek a munkafázisokról, tapasztalataikról és reményeikről a vállalkozás utóéletével kapcsolatban. (Deres Kornélia beszámolója a programsorozatról itt olvasható.)

www.jozsefattilakor.hu