„Mikor veszem a bátorságot, és engedi ő is, hogy belépjek az életébe, kimozdít valamiből az idő. Ez ritka adomány. Ilyenkor feloldható az a mély szakadék, mely ott tátong minden ember között. Feloldható a titok, a másik titka, hogy ő valójában micsoda, és megfejthetővé válik egy kis időre.” (Ágens)
Az Ira és a Fatum után, a trilógia harmadik darabjaként kerül bemutatásra az Ágens Társulat nőInTime című előadása. Három nő az egymás fölött gyakorolt hatalom szerepeiben. Mindhárman valamely más eszközzel uralják a másikat. A szerepek változnak, egymásnak átadhatók, attól függően, hogy egy adott történetben ki, melyik pozíciót tölti be.
„A színmű esszenciája, a harmonikus élet utáni vágy és megvalósulásának lehetetlensége, a lelki pokoljárás hideg költészete és a benne kavargó érzelmi örvény azonban nem veszik el szavak nélkül sem. Amikor Fassbinder (szereplői) beszél(nek), Ágens hallgat – de nem néma. Amit az író-rendező (olvasva) pergő, replikaszerű dialógusokban közöl, ő költői jelenetek érzékeny és beszédes összművészeti rendszerébe foglalja. Ez a komplex, a színházi, zenei, filmes nyelvezetet dramaturgiai eszközként is eredményesen alkalmazó, ágensi fondorlatokkal spiritualizált stílus élteti, s a színészi játék, helyesebben a színészi jelenlét emeli fel az előadást. A lét ebben a játszmában csendesen, szinte észrevétlenül válik mindenki számára elviselhetetlenné, látványos biliborogatások és sikítozós hajbakapások nélkül, lappangó, kóros daganatként falva fel maga körül minden kapcsolatkezdeményt.” (Králl Csaba: Ágens von Kant keserű könnyei, revizoronline.hu)
Társulatommal a kezdetektől fogva dramaturgiai, szcenikai kísérleteket folytattunk. Minden előadásunkban a zene, tánc, szöveg, látvány egymás mellé helyezése egyenértékű együtthatóként volt a célunk, valamely formailag s tartalmilag új színházi formanyelv kialakítása. A repertoárdarabok mellett elindítottuk az Ágens Társulat szolgálatait. A Basium – csókszolgálat és az Olvasószolgálat rendszeresen jelentkezik az Írók Boltjában, illetve a Fogasházban. 2009-ben létrehoztuk az Ódium-art Művészeti Akciócsoport című sorozatunkat, melynek keretében a különböző természetű és felépítésű akciók során a média, az utca és a művészet kapcsolatának lehetőségeit feszegetjük Budapest belvárosának utcáin, közterein. Az összművészeti projektek megvalósulását a különböző művészeti területekről érkező alkotók (egy-egy alkalomra felkért színészek, táncosok, artisták, énekesek filmrendezők, operatőrök, koreográfusok, látványtervezők, írók, VJ-k, médiahackerek) munkája teszi lehetővé. Ezen kívül az internet kommunikációs lehetőségeit (videómegosztó portálok, közösségi oldalak, blogok) kiaknázva egy széleskörű online jelenlétet is megvalósítunk. Így akcióink speciális, határterületeken mozgó, műfajilag nehezen behatárolható művészeti eseményekké válnak, melyek egyben társadalomtudományi kísérletek is. Akciócsoportunkhoz különböző tudományterületről érkező elméleti szakírók és kritikusok is csatlakoztak, a közösen végzett vizsgálataink eredményét kutatásokban is felhasználjuk. Ezen kívül fontosnak tartjuk, hogy kontaktusban legyünk különböző oktatási intézményekkel, így folyamatos kapcsolatban tudunk maradni a fiatal generáció problémáival, kérdéseivel, illetve egy közvetlen reflexiót kapunk a működésünkkel kapcsolatban. Ezek a találkozások mindkét fél számára izgalmas kérdéseket és megoldási lehetőségeket eredményeznek. Célunk, hogy olyan művészetelméleti, társadalomelméleti kérdésekre keressünk választ, melyek befolyásolják mindennapi életünket. Megmozdulásaink mindig a váratlanságra, a kiszámíthatatlanságra játszanak rá, ezért megismételhetetlenek. Azonban minden eseményt több kamerával rögzítünk, és a felvételeket a fotókkal, és az elméleti írásokkal együtt elérhetővé tesszük a művészeti akciócsoport blogján.
Korlátozott nézőszám, jegyelőjegyzés ajánlott! 16 éven felülieknek!