játsszák: B. Fülöp Erzsébet és Tompa Klára
dramaturg: Láng Zsolt
rendezőasszisztensek: Réman Orsolya e.h., Sántha Júlia e.h.
rendező: Patkó Éva

Matei Vişniec két szereplője bárki lehetne, és Patkó Éva rendezése lehetőséget ad, hogy a képzeletünkkel betársuljunk a játékba. Nézzük úgy az előadást, hogy közben csereberéljük a páros összetételét. Legyen először két nő, aztán két férfi. Aztán természetesen legyen nő meg férfi, szerelmesek. Aztán nő meg férfi, de csak a nő szerelmes. De csak a férfi. Legyen gyerek és felnőtt. Legyen anya és a lánya. Apa és a fia. Sőt, azt is elképzelhetjük, hogy két kutya serénykedik a kút körül, a kút alján pedig egy ember lapul. Lapul vagy haldoklik. Netán atombombát készül felrobbantani. Játsszunk mi is. És előadás végére sok mindenre rá fogunk jönni. Aztán a tanulságokat elfeledjük. De egyszer majd megálmodjuk. Aztán elfelejtjük az álmunkat. De az álom íze bennünk marad örökre.
(Láng Zsolt)

Matei Vişniec román származású szerző, akinek a rendszerváltás előtt az összes darabját betiltotta a cenzúra. 1987-ben emigrált Franciaországba, ettől kezdődően írásainak nagy része francia nyelven született. Jelenleg is Franciaországban tevékenykedik újságíróként. 1989 után a romániai színház egyik leggyakrabban játszott drámaírójává vált, több mint harminc darabját vitték színre. A külföldön is népszerű és gyakran játszott szerző drámáinak világképét az abszurd életérzés határozza meg, ezzel szembesülhetünk ebben a darabjában is.

A kenyérrel a zsebben első alkalommal kerül színre magyar színpadon. A román ajkú szerző művét sok nyelven bemutatták már, ennek a koncepciónak az egyedisége az, hogy először játssza a szerepet két nő. A rendezői koncepció két alakot állít a darab középpontjába, két olyan rutinos és életunt utcalányt, akik valamiképpen meg szeretnék menteni a világot. Maguk sem tudják, hogyan és miként lehetne ezt elérni, de ez az utópia hajtja ki őket naponta a város végi kút mellé. Az előadás humora a szereplők fanatikus tenni akarására épít.
Vişniec műve száraz és pergő ritmusú szövegre épít, a szerző helyszínt és alapszituációt biztosít, szabadságot és kísérletezési lehetőséget adva így a színészi játékra. Az előadás egyik fő momentumában a színészek szerepet, gesztusrendszert és beszédstílust cserélnek.
A nézők körbeülik a játékteret, a színészek ezáltal nyitottan és közvetlenül játszanak, felvállalva a néző közelségét és a vele való kapcsolatot.

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelye minden évben bemutat egy olyan színházi előadást melynek alkotócsapatát az egyetemen oktató színészek, rendezők, színházi szakemberek képezik. Az Akadémiai Műhely az a fórum, ahol kísérletezni lehet és szabad, ahol formabontó és izgalmas előadások születnek az új színházi nyelv keresésének jegyében.

Korlátozott nézőszám, jegyelőjegyzés ajánlott!

Írások az előadásról:
Parászka Boróka: Rettegj, ha megdobnak kenyérrel, Erdélyi Riport
Szász Cs. Emese: Zsigeri darab az emberi viszonyokról, székelyhon.ro
Katona Zoltán: Henry Sugar szerencséje és a kútba esett kutya, Uh.ro

www.uat.ro

Együttműködő partner: Tomcsa Sándor Színház