szereplők:
Korpás János: Thuróczy Szabolcs
Géza: Pintér Béla
Judy: Szalontay Tünde
Madár: Szamosi Zsófia
Szücsi: Enyedi Éva
Juci: Herczenik Anna
Bölény: Friedenthal Zoltán
Héra: Roszik Hella
Dínó: Quitt László
Újházy Miska: Kéménczy Antal

dramaturg: Enyedi Éva
zene: Kéménczy Antal
jelmez: Benedek Mari
jelmeztervező munkatársa: Kiss Julcsi
énektanár: Berecz Bea
tér: Tamás Gábor
fény: Vida Zoltán
hang: Gresicki Tamás
gazdasági munkatárs: Inhaizer Gyula
produkciós munkatárs: Hidvégi Anna
a rendező munkatársa: Hajdú Rozi
írta és rendezte: Pintér Béla

“Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű,
A Stradivari Stradivari, a másik meg középszerű!
És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem!
Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen.
Sokféleképpen próbáltalak instruálni téged,
Mondtam csúnyát, néha szépet,
Ha úgy tetszik, elhintettem a magot,
És vártam, hogy a tehetség majd csak kinő…
És ebben tényleg én is hibás vagyok,
Mert neked minden színpadon töltött perced elpocsékolt idő.”

„Mindazt, amit önmagáról gondol Pintér mint szerző-rendező-színész és társulata, meg amit mások gondolnak, és főleg írnak róla - itt, ebben a nagy összegző előadásban megtalálható. A Tündöklő középszer nem más, mint egy Best of Pintér Béla, illetve darabbéli nevén Pinczér Géza, és az ő maroknyi lelkes, amatőr társulatának életút-szintézise. Magán, középszerűségén, vélt nagyságán, valós kritikáján nevet és nevettet. Hatalmon, elnyomáson, tehetségen, dilettantizmuson. S hogy a maguk darabbéli és valóságos dilettantizmusát még hangsúlyosabbá és főleg hallhatóbbá tegyék, egy igazi operai hangot is meginvitáltak a csapatba, a kiváló színész-énekes Herczenik Annát, akit aztán minden tehetségével együtt sikerül elnyomniuk. A darab „színház a színházban", ilyet Pintér már többször írt, de most egy teljes előadást rászán társulata életére, a tehetség elnyomása és a hamis tudat kérdésére. Azonban aki mit sem ért az önkódolásból és a bonyolult színházi utalásrendszerből, nem ismeri fel a sűrű referenciális hálót, az is csak jól, sőt úgy hiszem, nagyon jól szórakozik.”
(Tompa Andrea: Ars poetica. Előadja: Pintér Béla és társulata, szinhaz.net)

„Magam is ezért szeretem többek közt Pintér produkcióit, a légkörük miatt – értve ezen a végsőkig feszített intenzitást, a szívfacsaró és a röhögtető elemek varázsos elegyét. Tündöklő középszer – ez az új darab címe. Mint minden Pintér-előadásnak, ennek is a rendező a szerzője. Sok éve írja saját társulata tagjaira szabott, megragadó műveit – ezúttal azonban a téma maga is ez a színtársulat, torzított neveken saját színészeit és önmagát ábrázolja. Ne várjunk realisztikus képet persze; az előadás bizarr látószögből mutat meg egy színtársulatot, a történet melodramatikus és meseszerű. A semmiből előbukkanó, zseniális tehetséget előbb a keblükre ölelik, majd kitaszítják a gonosz és középszerű színészkollégák, a társulatvezető pedig rokkant és eszelős Hitlerként dirigálja csapatát – ördögi gúnnyal megrajzolt önkarikatúráját maga Pintér Béla játssza. De ha azt hinnénk, hogy valami atelier-viccelődésre váltottunk jegyet, hatalmasat tévedünk. Az előadás groteszk, könnyeztető mese a zene fenséges hatalmáról, a tehetség isteni ajándékáról, ami kisszerű fondorlatok és intrikák áldozatává válik. A néző egyre megrendültebben hullik a Pillangókisasszony dallamainak mámorító zuhatagába. A vendég Herczenik Anna operaénekesként és színészként is ámulatunk tárgya – amint jómagam ámulok, és könnyezve mulatok is Pintér Béla csodás színházában.”
(Ascher Tamás rendező, HVG, 201051-52.)

További írások az előadásról:
Ugrai István: Hungarikum
Stuber Andrea: Élcnél maradandóbb
Molnár Gál Péter: Tündöklő középszer
Varga Etelka: Rusztikus tanmese

www.pbest.hu

Támogatók: NKA, NEFMI

A vendégjáték Szeged MJV támogatásával jött létre.

Pintér Béla és Társulata az idei fesztivál díszvendége.