Miből tevődik össze az ember? Hány archetípus, emlék, élmény és felmenőnk lakozik bennünk és irányítja a döntéseinket? A táncszínházi, fizikai színházi és vizuális elemeket egyaránt használó, mágikus és mélyre ható előadást a hét fő bűn inspirálta – egy utazásra indulunk érzelmeink földjére és arra a kérdésre keressük továbbra is a választ, mit jelent ma emberségesnek lenni.
„Úgy érezzük, valamiképp reagálnunk kell arra az instabil világra, amely körbevesz bennünket, arra az életre, amelyből eltűntek az értékek és ahol a pénz és a hatalom elfoglalta a lelkiismeret és az érzékenység helyét, ahol az egyén annyit ér csupán, amennyit keres, és ahol eláraszt bennünket a rengeteg haszontalan külső információ s így elszakadunk a természettől, csak kizsákmányoljuk forrásait, de elveszítjük a kapcsolatot saját lelkünkkel és megérzéseinkkel. Egy olyan világ ez, amelyben a média és a televízió váltak az új isteneinkké.” (Yael Karavan)
Tanya Kabarova és Yael Karavan több mint tíz éve dolgoznak együtt. Mindketten egy időben tagjai voltak a Derevónak (amelynek Tanya egyik alapítója is), később Olaszországban állítottak színpadra közösen egy előadást és turnéztak fesztiválokon országszerte. Az Alvajárókat első verzióját 2007-ben egy kiállítás-megnyitóra készítették Párizsban, az idén pedig úgy döntöttek, készítenek belőle egy új előadást.
Tanya Kabarova fiatalon hegedülni tanult, de hamar ráébredt, hogy nem zenetanár szeretne lenni. 1987-ben döntött az előadó-művészet mellett és ekkor kezdett el Anton Adaszinszkij művészi kísérletekkel foglalkozó osztályában tanulni Szentpétervárott. A következő évben többekkel együtt megalapították a Derevót, majd ezt követően az egyre nevesebbé váló társulattal beutazta a világot, közben azonban szólóelőadásokat is készített, 1998-ban a THEALTER-en is fellépett a Tükröződés c. produkcióval. Jelenleg Olaszországban él és dolgozik
Yael Karavan Izraelben született, Franciaországban és Angliában nőtt fel. 13 évesen kezdődött sikeres színészi karrierje izraeli színházakban, filmekben és a médiában. 1995-ben Európába, Oroszországba, Brazíliába és Japánba utazott tanulni: egy olyan kortárs mozgásnyelvet igyekezett kialakítani, amelynek segítségével a kelet és a nyugat, a tánc és a színház közti távolság áthidalható. Előadásait leginkább vizuális költészetként jellemzik, amelyben a butoh, a tánc, a pantomim, a bohócművészet, a fizikai színház és a vizuális színház elemei ötvöződnek. Számos szólóelőadást készített, emellett több társulatban is dolgozott, majd 2009-ben megalapította az azóta többszörösen díjnyertes Karavan Ensemble-t, amelyben nemzetközi csapattal dolgozik együtt és amelyben a tagok előadói ismeretei és háttere izgalmas keveréket alkot.
Előadás
Részletes információ
