szereplők: Béres Márta, Mészáros Árpád, Jelena Mihajlović, Mikes Imre Elek, Suzana Vuković
dramaturg: Antal Attila
jelmeztervező: Pletl Zoltán
zene: Dobó Rihárd
zenei főmunkatárs: Antal Attila
rendező: Urbán András

Szeretem ezt a helyet, mert itt a legfinomabb a kenyér a világon. Gyűlölöm, mert intoleráns. Szeretem, hogy van meleg nyarunk és van hideg telünk: strandolhatunk és szánkózhatunk egyaránt. Ez egy porfészek. Gyűlölöm, mert nincs itt tenger. Szeretek itt élni, mert ez határzóna és itt minden fokozottabban jelenítődik meg. Ide minden hülyét és szarságot befogadnak. Ezen a tájegységen van miért harcolni. Gyűlölöm, mert nincsenek lehetőségek, illetve ami volt, azt már tönkretették. Itt emberségesebb emberek teremnek, mint az etnikailag homogén területeken. Gyűlölöm, hogy mindenki elhagyja. Ideális hely a szenvedésre is. Gyűlölöm a depressziója miatt. Szeretem, mert mindent elbír. Gyűlölöm, mert egyszerű. Szeretem, mert sokan bántják. Gyűlölöm...

„Az Urbán András színészeit megszálló démonok szerethetőek, gonoszságuk megbocsátható. Egy olyan város rossz angyalai ők, ahol gyors egymásutánban váltotta a történelem a népeket, barátokat és ősi ellenségeket. Ahol szerb, magyar, horvát és bunyevác éppen olyan joggal gondolja, márpedig ez az én városom. A démonok rátelepszenek az emberekre, akik érthetnék egymást, de nem akarják. Ez még Bábelnél is rosszabb.”
(Petró János: Színikritika: A démonok városa, szegedma.hu)

„Kiváló iskola a Kosztolányi Színházé, a színészek német precizitással meg buja mediterrán képzeletvilággal játszanak. Néhány gesztussal, félszavakkal elevenedik meg, hogyan bukik egymásba a sötét, komor éjszaka és a déli ragyogás. Egy másik Szabadka-arcot láttunk, amely legalább annyira leleplező, mint Kosztolányi prózája. Azzal a különbséggel, hogy akkor a dzsentri tunyaság, most az izzó és parázsló etnikai konfliktusok tárulnak fel. Szabadka, írom, de írhattam volna azt is, hogy kelet-közép-európai kórkép a XXI. század elején.”
(Végel László: A mi démonjaink, www.vegel.org)

„(...) a dokumentarista alapokra helyezett első előadásban többnyire nem elhangoznak, hanem képekbe sűrűsödnek a gyűjtött-tapasztalt élményanyagok, mintha a rendező, Urbán András ezzel akarná áthidalni a kulturális különbségeket, akarva-akaratlanul is azt sugallva, hogy mára a közös (anya)nyelv hiánya lett az ellentétek legfőbb forrása. A szimbólumok lazább-szorosabb összekapcsolódásából olyan jelképrendszer jön létre, melynek alapvető logikája a jelenetek közötti határ elmosásán, az éppen aktuális első benyomás kikezdésén és a biztosnak hitt értelmezés visszájára fordításán alapszik.
Ez a szerkezet önmagában aligha tarthatná egyben az előadást, így egy-egy jellemző részlet rendre megismétlődik, ám szembeötlő, hogy a vissza-visszatérő motívumok leginkább a háborúval kapcsolatosak (...)”
(Lénárt Ádám: Szabad asszocinációk, www.revizoronline.com)

A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával 2011-2012-ben egy újabb hosszú távú színházi együttműködés jött létre a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és a MASZK Egyesület között Pass-port címmel, a közös munka során három színházi előadás születik. A vajdasági/szerbiai életről és viszonyokról szól a Pass-port Szabadka/Subotica - A démonok városa című produkció, amelyet májusban a szegedi Régi Zsinagógában és a Kosztolányi Dezső Színházban láthatott már a közönség. A dél-magyarországi viszonyokra fókuszáló Pass-port Segedin/Szeged premierje a THEALTER FESZT nyitóelőadása lesz, míg a két produkció keresztmetszeteként létrejövő harmadik előadás az ősszel készül el.
Az előadások előkészületi fázisában a színészek szociológiai kutatómunkát végeztek, anyagot gyűjtöttek, interjúkat készítettek, arra keresve a választ, hogyan élünk ebben a határ menti térségben és mit gondolunk a határ túloldalán élőkről, az eredményeket-végkövetkeztéseket pedig beépítik a produkciókba.

Korlátozott nézőszám, jegyelőjegyzés ajánlott!
16 éven felülieknek!

www.kosztolanyi.org * www.maszk.hu

Az előadás szegedi bemutatóján, májusban készült Híradónk:



A Pass-port projekt lebonyolítója a Kosztolányi Dezső Színház, a MASZK Egyesület a hazai koprodukciós partner. A teljes program tervezett költségvetése 99.915 Euro, ennek 85 százalékát, mintegy 85.000 Eurót biztosít a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program révén az Európai Unió.

További támogató: Nemzeti Kulturális Alap