körbeszaladod az üres hitvesi ágyat
madárlátta menyasszony vesd le ruhádat
ujjaid tördeled lélekzetet rebben
eltévedsz egyedül itt a szürkületben

nejlonmenyasszony, lépj be a fénybe
felejtsd el bánatod, minek végleg végre
emeld fel tiszta arcod, engedd el halott vőlegényed
hidd el, újra kezdődik majd az édes igézet.