![]() |
![]() |
|
||||||||||||
Program | About Thealter | Archive | Press | Links | ||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||
|
![]() |
What's onInformationSupported byPartnersExstasisGalleryThealter radio |
![]() |
![]() ![]() |
![]() |
|
![]() |
|
![]() |
ha ivo dimcsev mellettem ült volna - én vagyok te2013.07.27.
12:28
hintában ringó babák alusztok rózsák között bölcsőtök virágkoszorú anyátok felhők fölött * megmosnám lábodat vízzel simogatnám gyengéden, lassan, ahogy szeretlek kezem víz arcom víz testem víz körbefolynálak ringatnálak ha unatkozol, vegyél mosómedvét. ha unatkozol, simogass halat. anyád egy pár tűsarkú cipő anyád egy otthagyott, finoman elillanó illat anyád ragyogó haját fújja a szél még álmodban olykor elringat milyen régen nem gondoltam anyámra, ivo. neked milyen anyukád van? biztosan nagyon szeret. biztosan nagyon szereted. gondoskodó, ugye? gyerekkorodban vászonzsebkendőd volt, frissen vasalt persze, és tejszínes kakakót kaptál kaláccsal reggelire vasárnap. az egyik darabodban azt mondtad, hogy ha azt akarod, hogy az anyád legyek, menj el színházba. én járok! de tényleg. esetleg nem lennél az anyukám? tudom, hogy ez csak egy darab volt, de mégis nem lehetne elintézni, hogy az anyukád legyen az anyukám? elvégre te férfi vagy. szívesen járnék hozzátok vasárnapi ebédre. sosem volt és sose lesz nincs kéz mely homlokod megérintené nem mondja minden rendben lesz majd nincs mosolya mi szíved télen felmelegítené neked ez jutott s ha a magány rádfénylik a pillanatban szemed se rebben nagyon rég óta nélküle vagy nagyon rég óta megszokhatatlan tudod, ivo, amin nagyon jót nevettem: azért kaptak a nézők is egyet. kifigurázta azt, akinek cseng a mobilja a nézőtéren. idegesítő ez, és a thealteren csak elvétve szokott előfordulni. szegény, nagyon dühös lett és kétségbeesett. kereste a telefont. lehet, azt hitte, isten hívja. de mit mondott volna neki isten? aztán a nézőnek álcázott bábot felcipelte a színpadra, és megfenyegette egy elektromos láncfűrésszel! wrrrrr! wrrrrrrrrrr! wrrrrrrrrr! én a báb helyett is féltem. ivo, te nem féltél volna. van, akinek a pilula gulul el, van, akinek a feje. így van ez, ivo. filteres teával szenteld meg a kisdedeket ó uram aztán neszakféval és zacskós levessel is áldd meg őket teflonnal, mikrohullámmal, lehetőleg lézerkarddal és játékpuskával, alufóliával és kólával is vattacukorral áldd meg a kisdedeket uram és tetkós rágóval és savanyú cukorral és elektromos fogkefével és kivehető vámpírfogakkal mert az nagyon fontos áldd meg chipsszel a gyerekeket uram és kutyagumival és kínai cipővel a műszálas nejlon pólóval áldd meg őket uram és nezjlonzacskóval főleg meg mézeskalács szívvel adj meg nekik minden ártalmas dolgot legyenek haszontalanok és mérgezőek de mielőtt megtennéd gondold át jól hogy milyen mérgező világba küldöd őket azért a végén berúgtam a gólt. büszke lettél volna rám, ivo. ölellek szeretettel. én (Dimitri Színházi Iskola (Svájc): Raúl „Nene” Vargas alkotó-előadó: Raúl „Nene" Vargas Torres fény, hang: Luca Sartori bábkészítő: Laura Belli díszlet: Raúl „Nene” Vargas Torres szakmai mentor: Davide Giovanzana dramaturgiai tanácsadó: Felipe García kutatási tanácsadók: Andrea Ruíz, Richard Weihe hogy milyen mérgező világba küldöd őket) nyemcsok.eva@gmail.com
|
|
to the top |
![]() |
![]() |
![]() |
||||
|