Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Webnapló

 

Webnapló

További bejegyzések:

a kisszínházban a félhomályban sóvirágok zene szombatra van még thealter bezár othello gyásztánc - a legjobb testodüsszeia pl szerint zene p kecskehorror zene csütörtökre soós attila workshopja egy jr. bloggertől szociopoly tea for two zene szerdára lelketlen szong zene keddre. zajgyűjtő és fényvadász szegedi montázs centrum orlando helyett inkbb róka fohász bundáskenyérért paralel - jogodban áll szeretni végre gyerek rosalie agyadra ment szong mennyé a böribe 4. emelet 14 paralel-1 zsótér macskája polaroid nemkabát song reggel taps akár akárki a te országod zene hétfőre ha öreg leszek nemszép napok lugosi legjobb helló undead dilemma zene vasárnapra ha tetszik, ha nem urbán helyreigazítás etikett zene péntekre és szombatra urbán2 üzenet julia jakubowskának bot-rá-nyos depresszióra a fűzfa jó holland nyelvlecke - loop jézus elvitelre megnyit nemár őrület, loopolva a szegény kis blogger panaszai az! 10 kezdődik

Videók

 

 

a te országod

2016.07.26.

15:10


révész róbert fotói

20:30-22:20 Kisszínház:
Forte Társulat–Trafó Kortárs Művészetek Háza (Budapest):
Tar Sándor-Keresztury Tibor: A te országod

a munkásszállás nem olyan ám, mint amit varga miklós énekel, hogy felhúzták icát a negyedikre, hgoy legyen egy nő, egy állandó. aki persze közös, de ki bánja.




van egy másik munkásszállás is. horváth csabáé.

egy nyolcemeletes, természetesen nem koedukált munkásszálláson vagyunk, benne egy történet közepében. van a gyár, ahol a szocializmust építik - selejtet gyártanak exportra.
 
nevethetnénk is ezen, de hát nem vicces, főleg nekünk, akik valamennyire még éltünk abban a korban, a puhuló szocializmusba születve, és onnan átkerülve egy másik (ál)rendszerváltás utáni valóságba, mi még tudjuk, hogymi az a mezitlábas munkás (az ifjabbak kedvéért filter nélküli cigaretta), a kommunista műszak meg a brigád.

ez a történet a  puha szocializmus nyomorúságosabb oldalának finom rajzolata, egy öregedő asszoyné, aki soha nem szült gyereket, hgoy szép maradjon a teste, egy alkoholista tanáré, aki most az eszterga mellett áll, és azt sem tudja, hogy történelmet tanított vagy matematikát, de biztos benne, hogy fel van írva valahová,  egy cigány testvérpáré, aki üt és elveszi, ami kell neki, egy dadogós szerencsétlené, akit a "barátai" ott vágnak át és húznak le, ahol tudnak és nem szégyellik, egy börtönviselt munkásé - sorolhatnánk.

végül a sok szálból - a zegyik cigány fiú leveti magát a munkásszállás tetejéről, a volt tanár felvágja az ereit, de üzenetet hagy még: történelmet -; egyetlen férfi sorsát vezeti tovább a rendező: a munkásét, aki a gyár bezárásakor hazamegy. 24 évig dolgozott vidéken, lakott itt-ott munkásszállásokon. végleg hazatérve szembesül vele, hogy a fia nem az övé, hanem  a szomszédé.







erre a történetre késíztette el koreográfiáját horváth csaba rendező, aki tavaly is lenyűgözött már bennünket a Bűn és bűnhődés darabban, előtte a Nagy Füzettel is, 
és most A te országoddal is.

Kirilla Teréz interjújában ezt mondja: „A test nem hatódik meg önmagától, művészileg sem, persze kell mögé a színész. A test nehezebben hazudik, ledobja magáról a manírokat. Egy ilyen témánál különösen fontos éppen ezért a testbe átültetni ezeket a gondolatokat és érzéseket, amiket Tarnál találunk, mert hitelesítik a színpadon, a színházban. Szigorúan kerülni kell az illusztrációt, ez egy alapvetés, és valójában ezeknek a lelki történéseknek és lelki állapotoknak a fizikális leképezése vagy tükörképe az, ami szándékom szerint hitelesen tudja működtetni a történeteket.”

az előadásért Horváth Csaba elnyerte a Legjobb rendező díját 2016-ban a POSZT-on, és nem véletlen, hogy a kisszínházban a hétfő esti előadáson teltház volt és hosszas taps az előadás után.








a te országod jó darab, teli humorral, valahogy nem szégyellünk a szereplők esendőségén nevetni, és valóban leesik a végére, még ha nem is olvassuk a fezstivál ajánlót, hogy a test nehezebben tud hazudni, vagy a test őszinte, ott van előttünk a maga gyengeségében és erejében, esendőségében, egyszerre tudjuk sajnálni és drukkolni érte.

a színházban a legnagyobb pofon a néző számára az őszinteség, főleg akkor, ha nyomorúságos sorsokról van szó, amiket látva a lesütött szempillánk alól azért leskelődünk, mert kíváncsiak vagyunk, de közben hálát adunk az égnek, hogy mindez nem velünk történik.  és hálát adunk azért is, hogy út láthatjuk, ahogy horváth csaba láttatja velünk.

köszönöm az előadást.




a lap tetejére
 

2024 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció