szereplők: Nagypál Gábor, Spilák Lajos fordította: Szilágyi Bálint e.h. dramaturg: Hársing Hilda látvány, báb: Hoffer Károly a rendező munkatársa: Fazekas Anna produkciós vezető: Gáspár Anna rendező: Szilágyi Bálint e.h.
Rosalie már elmúlt hetven éves, kétszer ment férjhez, van három felnőtt lánya és néhány dologgal kapcsolatban sosem voltak illúziói. Ezért nem is csodálkozik, amikor az orvos közli vele, hogy a hasnyálmirigyrák nem gyógyítható és valószínűleg nagyon hamar végez vele. Szinte könnyű elfogadnia a helyzetet. Elhatározza, hogy egy svájci egyesület segítségével lerövidíti a dolgot. Tehát elindul Zürichbe: meghalni. Az út hosszú, ki tudja? Talán történik egy csoda...
Fotó: Kállai-Tóth Anett
„A finomra hangolt bábmozgatásnak köszönhetően pedig hol egy a hetvenes éveiben járó, az életbe már belefásult öreg nőt, hol pedig egy, a nőiességét megélő szép korú hölgyet látunk. Különleges kapcsolat érezhető Nagypál Gábor és a marionett-bábu között, melynek köszönhetően a művész és Rosalie között megkérdőjeleződik, hogy ki a valódi létező, az alkotó és az alkotás.” Antal Klaudia: Tripla csavar, Kútszéli stílus