Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Webnapló

 

Webnapló

További bejegyzések:

officially closed nagyon fontos textúrák beszt of thealter 2015 - nemhivatalos díjak tojáshéjak hivatalos fesztiváldíjak apátlanok bakk(2)fitty besztof idén dekameron, királyság! lábjegyzet királydrámákhoz révész robi fotói olivetti 82 dekameron I. az is lehet, hogy hazudok escurial - ki a bolond, ki a király? a fizikai színház kialakulásáról számmisztikai beavatkozás andaxínház módra escurial szövegkönyv így szerettek - anitiger szerint szeretszeengem? k2 maszk egyesület thealter kohlhaas számok bűvkörében - 1862 az elefánt nem a szobába volt fejhenger bárki bármikor tolhatja az élet meg remény nevű cuccot bűn és bűnhődés archív 2008 - pedig én jó anya voltam (csillag börtön) legyen-e idén üres blogposzt? archív - holland cunami 2008 -L szabadság és lehetőség - hmg hallgassatok hiányzik az artus archív 2007 - ladányi andrea társulata tökéletes történet messécske párhuzamok ha kihalnak a méhek nagyszínpad II. urbánék nagyszínpad I. vaj ön mi? menni vagy... falrarajz tánccal és határfeszegetéssel urbánék, respect II. urbánék bánkbánja az enyém is elveszett piros napszemüveg - szógálati II. bankban archív - pintér béla anyám orra 2006 fesztiválfüzetet akarok most lola blau blogger bio bolondok hajója köszönöm szemző üzenete a császárnak a császár üzenete 3 kévánság ilyen országban élünk - kultúrbrigád archív -via negativa 2012 nagyon fontos dolgok a via negatíva szerint a bizalom dúúdúúdúú megnyitó blog is back de, de tudok miért nem tudok

Videók

 

 

bárki bármikor tolhatja az élet meg remény nevű cuccot

2015.07.24.

15:01

Pintér Béla és Társulata-Átrium Film-Színház (Budapest) : Bárkibármikor   








csipegessetek!

pintér béláék bármelyik darabjából jó csipegetni. szeretem a faarcú humort, amikor a közönség dől a nevetéstől - a színészek meg rezzenéstelen arccal állnak a színpadon.

a bárkibármikor óta európa kiadót hallgatok, a zenei betétek felidéztek bennem egy olyan korszakot, amikor azt hittük, hogy még lehet valami.

de a darab nem erről szól.

van egy apa, aki egyedül neveli mozgássérült fiát - az anya elhagyta őket, amikor a gyerek még kicsi volt. a nagymamával laknak együtt. az élet fura fintora, hogy a fiú meg az apa is ugyan abba a gyógytornász nőbe szerelmesek. a nagymamát baleset éri, ki is rabolják, és onnantól megkeződik a teljes szellemi hanyatlása. mindenki összeveszik mindenkivel. és amikor sírni kezdenénk a világ csúfságán, hogy apák és fiúk mért fordulnak egymás ellen a szerelem miatt, kiderül, hogy mind ez csak álom. csak közben ott van az a két cucc, amiről nagyon nehéz lejutni, a két drog, a Remény meg a Élet. szürreális hallucináció az egész előadás, nem lehet eldönteni, hogy a drogos pár álmodja az egészet, vagy mi kaptunk Életből meg Reményből titokban befelé egy-egy intravénás löketet.
rossz pont, hogy a kisszínház alulklimatizált, sőt, mondhatni klímátlan terében a néző vagy elbóbiskol, vagy a színpadon a reflektor melegének poklában izzadó színészeket sajnálja, ezért megoszlik a figyelem az ébren maradásért folyó küzdelem, az együttérzés és a darabban történtekre koncenrálás között.

ezért is jók  a zenei betétek meg a stroboszkóppal csapatott fényhatások: az ember felriad, próbálja felvenni a fonalat, és akárhányszor a csákányi eszter alakította nagymamára ébred, elárasztja az öröm.

a nagyanyai trakta már vérre menő dühöt vált ki az apából, aki nyilván frusztrált, mert a fia három éves kora óta nem volt barátnője, nője se nagyon - így simán meglehet, hogy ő tolja a cuccot és hallucinálja magának a normális családot, ami az utolsó jelenetben színpadra lép.

ui: a remény még hagyján, de az élet nevű szerről nagyon nehéz lejönni.


a lap tetejére
 

2021 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció