szereplők: Hegedűs D. Géza, Böröndi Bence, Csapó Attila, Dóra Béla, Janka Barnabás, Kovács Adrián, Mátyássy Szabolcs, Patkós Márton, Szabó Sebestyén László, Tóth András, Brassai Tóth János, Vecsei Miklós H., Zoltán Áron, Lányi Kristóf rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila
Az előadás címszerepét a színműs ötödévesek tanára, Hegedűs D. Géza alakítja, aki tanítványának, a darabot rendezőként jegyző ifj. Vidnyánszky Attilának korábban, mikor a fiatal hallgató megrendezte a Shakespeare-mű egyik jelenetét, megsúgta: ez az egyik álomszerepe. Így került bele végül a teljes előadásba. A diplomadarabban az idén végzős Marton-Hegedűs-Forgács osztály fiúcsapata mellett a Bagossy-Pelsőczi-Rába osztály négy tagja, valamint Mátyássy Szabolcs és Kovács Adrián zeneszerzők lépnek színre. A fiatal alkotók azt keresték, hogyan fér össze a körülöttünk burjánzó nyomor és háború a fogyasztói társadalom csillogásával. A produkció a Szegedi Szabadtéri Játékok és a THEALTER közös programja: 25 évvel ezelőtt Nikolényi István, a Szabadtéri akkori igazgatója támogatásával indult el a THEALTER, ezt a szép gesztust szeretné megidézni a két partner.
„Mivel ez egy kidolgozatlan mű, volt bátorságunk erősen belenyúlni, így az előadás mintegy felét saját, illetve idézett szövegek teszik ki. Kijelöltünk olyan gondolatokat a darabból, amelyek leginkább érdekeltek minket, és ezek köré szerettük volna felépíteni az előadást. Ilyenek voltak az elmenekülés és a kiszakadás, amelyek foglalkoztatnak. [...] Timon a darabban két végletet él meg: Athénból, a bankárok és fogyasztók városából a néma erdőbe menekül. Az érdekelt engem, hogy mi is az erdő valójában, hogy lehet-e a mi erdőnk a színház maga. Az előadás stílusában is két végletet szerettünk volna megmutatni. A cél az volt, hogy az első rész úgy legyen trendi, hogy a végén a néző megcsömöröljön a sok effektől, “aktualizálástól”, és hogy a saját kulturális közege ’visszacsapjon rá’, a második felvonásban pedig ennek az ellenkezőjét szerettük volna láttatni, amihez egy tiszta, csak a szavakra épülő, költőibb formát kerestünk. A mi nemzedékünk nagy fegyvere a gúny és a cinizmus. Kíváncsiak voltunk, van-e még súlya az olyan szavaknak, mint a barátság, a becsület, a hős, ésatöbbi. Számomra megkülönböztetetten fontos téma volt emellett a figyelem, az egymásra figyelés.” Rajongok a szerelemért – Interjú ifj. Vidnyánszky Attilával, 7 óra 7
www.szfe.hu www.szegediszabadteri.hu
|