alkotó-előadók: Formanek Csaba, Kucsov Borisz, Levko Esztella, Magyari Etelka, Mátyás Zsolt Imre, Mészáros Gábor, Szorcsik Kriszta
színpadmester: András Molnos
koncepció, látvány, rendezés: Bojan Jablanovec

Kegyetlen játék azzal tesztelni valaki hitét, hogy megkéred, ölje meg a fiát. Ábrahám kész volt meghozni az áldozatot, bízott ISTEN akaratában és ezért megkapta méltó jutalmát. Manapság teljes nemzeti gazdaságokat áldozunk fel, azok pedig hatalmas árat fizetnek holmi képzeletbeli piac bizalmának visszanyeréséért. A játék ugyanaz. A vallás a kapitalizmus, a tőkéhez pedig bizalom és engedelmesség szükséges. Mi pedig reméljük, hogy majd megkapjuk a jutalmunkat. Bár a volt magyar miniszterelnök nyilvánosan kijelentette, hogy a kormánya „elkúrta, nem kicsit, hanem nagyon”, a soron következő választásokig mégis sikerült visszanyernie az EMBEREK bizalmát. A bizalom egyszerre racionális és irracionális, tudatos és tudattalan, hajlandó és hajthatatlan.
Mindannyian a bizalommal kereskedünk, tárgyalunk, manipulálunk. Nincsenek ártatlan áldozatok – mindenki tudja, mire megy ki a játék. A bizalom a félelem, bizonytalanság, kétség legjobb fegyvere. A bizalom a hatalom hajtóereje. És itt kezdődik a manipuláció. Ha nincs bizalom, nincs kereskedelem sem, nincsenek bankárok, nincsenek politikusok, nincs demokrácia, nincs szeretet, nincs Isten. NINCS SEMMI. A bizalom nem választás kérdése. A bizalom szükséglet.

"A szerzői szándék direkt kérdőjelekbe burkolózik, hangsúlyozottan a nézőnek kell megtalálnia a saját értelmezését. Persze azért bizonyos pontok rögzíthetőek: a következő generáció feletti aggodalom, a kiábrándultság, a csalódottság a politikában. Mindez alatt pedig Led Zeppelin és más ismert, rock és klasszikus zenék hozzák közelebb az egyes jeleneteket. Mi pedig ülünk és gondolkodunk. Fel van adva a lecke."
Hajnal Márton: Te megbíznál egy színészben?, 7 óra 7

"A Manipulációk valahol a performansz és a színház határmezsgyéjén mozog: nem klasszikus értelemben vett színházi produkció, interaktivitása, nyitott dramaturgiája a performanszok egyszeriségét hozza magával. Az alkotók a bizalom kérdéskörét járják körül a színházi közös alkotás keretein belül. Milyen bizalomnak kell kialakulnia a rendező és színészek, a performerek, valamint nézők és alkotók között ahhoz, hogy a produkciónak tétje legyen, azaz hihető és hiteles; hogy ne érezzük átverve magunkat? [...]
Jablanovec elképzelésében a bizalom nem adott, hanem egy megszerezhető és folyamatosan fölülírandó, újragondolható viszonyként jelenik meg, amely különféle helyzetek révén erősödik vagy gyengül."
Kovács Bea: Kezdetben vala a TESZT, Játéktér

A Manipulációk öt régiós színházi intézmény és fesztivál közös projektje, amelyet a MASZK Egyesület kezdeményezett a 25., jubileumi THEALTER fesztiválra. A produkció bemutatója májusban volt a temesvári TESZT fesztiválon, júniusban az újvidéki INFANT fesztivált zárta, a szegedi bemutató után pedig a ljubljanai EX PONTO fesztiválon és a szabadkai Desirén vendégszerepel majd.

Koprodukciós partnerek: Via Negativa (Szlovénia), Csiky Gergely Állami Magyar Színház / TESZT Fesztivál (Románia), MASZK Egyesület / THEALTER Fesztivál (Magyarország), Kosztolányi Dezső Színház / Desiré Fesztivál (Szerbia), INFANT Fesztivál (Szerbia)





A rendező Bojan Jablanovec és a magyarországi, szerbiai és romániai színészek először 2015 januárjában találkoztak, és már akkor szembe találták magukat a bizalom kérdésével. Az előadás képek és szituációk sora, amelyek a bizalom manipulálásáról szólnak. A bizalom kérdésekkel teli fal, amelyet nem lehet racionális válaszokkal áttörni. A bizalom a kés két táncos között. A bizalom a füst a szemekben. A bizalom az a virág, amiről nem tudjuk, hogy hogyan kell öntözni. A bizalom rágógumi – amikor elveszíti az ízét, kiköpöd és újat veszel be. A bizalomnak csak akkor van értelme, ha állandóan teszteled. A bizalom játék. Ősrégi játék.

Bojan Jablanovec (1961) szlovén színházrendező, a Via Negativa alapítója és művészeti vezetője. A ljubljanai Színművészeti Egyetemen végzett, majd 1993 és 1999 között számos szlovéniai színházban rendezett. 1999-ben úgy döntött, felhagy a kőszínházi rendezéssel, és idejét a színházi kutatásnak szenteli. 2002-ben alakította meg a Via Negativát, amely alapjában véve különböző szlovén és nemzetközi előadók (színészek, táncosok, zenészek) kreatív és kötetlen közössége. 2012-ben létrehozta a VN Lab kortárs előadóművészeti laboratóriumot, ahol a világ különböző tájairól érkező fiatal, nyitott előadóművészek workshopok keretében fejleszthetik színpadi jelenlétüket és alkotói tehetségüket.

A 2002-ben Ljubljanában létrehozott Via Negativa kutatói, fejlesztői és produkciós előadóművészeti platform. Célja előadói stratégiák kigondolása és feltárása, illetve etikailag és az élőség szempontjából jellegzetes performatív gyakorlatok, folyamatok és műfajok kutatása. A VN a performativitásnak szigorúan csak a legalapvetőbb elemeivel foglalkozik, többek között a nézés és játszás kapcsolatával. Ez a kapcsolat a VN elgondolása szerint nem más, mint különféle nézőpontok, elvárások, ítéletek, következtetések, felismerések, sztereotípiák és előítéletek bonyolult folyama. A VN előadásmódjában erőteljes hangsúlyt kap a saját álláspont önironikus és humoros radikalizálása és elbizonytalanítása.