a darabot fordította és előadja: Bellus Attila
rendező: Dégi János

Gent, Belgium, 90-es évek eleje. Bernard van der Wielét, az írót, gyilkosság elkövetésének alapos gyanújával vádolják, ám ő nem érti, hogy miért tartják fogva. A kihallgatás egészen addig eredménytelen, amíg elé nem tesznek egy írógépet. Hosszú évekkel ezelőtt egy ugyanilyen Olivetti 82 típusú írógépen kezdte írni első könyvét. Most is a gépelés indítja el a szavak, visszaemlékezések áradatát. Bernard felidézi kisiklott életét.

Eriek Verpale flamand író Olivetti 82 című színházi monológja egy, a gyilkosság és incesztus bűnébe esett ember sorsával szembesít, életének épp abban a pillanatában, mikor neki magának kell tetteivel szembenéznie. Az előadás nem kíván el- és megítélni, senki fölött nem tör pálcát. Csupán fölmutatja azokat az eseményeket, döntéshelyzeteket és befolyásoló tényezőket (mint a nácizmus és antiszemitizmus nemzedékről nemzedékre átöröklött, megnyomorító következményei, a keresztény vallás álságossága, az ortodox zsidó vallás rigiditása), melyek szerepet játszottak abban, hogy egy férfi élete - legjobb szándékai ellenére is - vakvágányra futott, míg végül egy dupla bűn elkövetésével megterhelt sorssá torzult.