Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Webnapló

 

Webnapló

További bejegyzések:

klóz dö dór - végevan besztof thealter 2013, nem hivatalos fesztiválzáró és díjnyulak/nyúldíjak zombikád a nap már lement mr. pejo csodálatos bábjai thealter webáruház/nélkülözhetetlen tárgyak a vízzé vált tündér a legjobb székely vicc karaván színház/roma tanoda free hug szógálati közlemény2 soha nem felejtem el az elsőt ha ivo dimcsev mellettem ült volna - én vagyok te kriptonit/felkelő bulvár a darabokban bányavak rr szong vol3 megértett szong dekadencia, tündérország, valami éteri játék a betűkkel running vaknyugat viszockij a csillagban börtön újmagyar ima mélyen belélegezni mélymagyar nemzeti turul fülkeforr és vidéke - szobrok, amelyek világgá mentek holtpont a mi médi-bébink vanfény kampf/harc tökhintó jelölték a nagy füzetet! forte-szkéné: a nagy füzet lövöldözős szong dancing graffiti west balkán blogger bio via negativa 3 - interjú egy művésszel via negativa: játék fogpiszkálókkal fülelsz nyomokban toldi boris kadin, a balkáni donnie darko hajótörés, ganxtafáklya metafáradt bakacsin karaván színház, roma tanoda a nyúl veretes párbeszéd gergye krisztián társulata és a bizottság nagyanyám kendője mit keres itt hawking? halottaskönyv előadás előtt vándorló ikonok hajótörés a roosevelt téren thealter nekem, 2013 andaxínház: beavatkozások (vasárnap) legmagyar - hmg hmgs meszidzs dr. máriás, a mennyei vibrátor k2 - önös érdekből én így is tudok fotózni president az előző poszt "sziveri jános voltam, ez volt a büntetésem" kialvatlan ég szógálati közlemény nejlonmenyasszony na ez főbűnök ennek a városnak metanoia: mutatványosok az alkimisták utcájában megnyitó andaxinnal bloggerfüzet, na ja. megnyitó - szokás szerint nem szokványos itt vagyunk mind ragasztó ki ez a férfi? miért szeretem ladányi andreát? thealterre mentünk sorszámnév, házszám kezdődjönmár! szong

Videók

 

 

vaknyugat

2013.07.26.

04:20



kétségtelen, hogy alföldi róbert nevével meg lehet tölteni egy színházat - és kétségtelen az is, hogy ma este nemcsak miatta volt érdemes beülni a kisszínházban meghirdetett vaknyugatra.



Coleman és Val egy kis ír faluban élnek, az életük állandó civakodás. tragikus sorsú falu ez: az alkoholista, magányos, kétségbeesett és reményt, kiutat már semmiben nem látó pap többször panaszolja: három gyilkosság és egy öngyilkosság történt a közösségében, milyen hely ez?
átkozott.







a fiúk életében szörnyű titok lappang: coleman megölte az apját - lelőtte. val pedig nem árulta el senkinek, mit látott. a történet elején csak ennyit tudunk. a végén már azt is, hgoy coleman azért ölte meg az apját, mert összetörte a dömperautóját - val pedig azért ígérte meg neki, hogy nem adja fel, mert nem akarta, hogy elvigyék, képtelen lett volna egyedül maradni, a testvére nélkül.
a történet alappillére a két testvér örökös marakodása, háborúja, az egyik meglopja a másikat, a másik mindent sajnál az egyiktől - véget nem érő vitákból áll az életük.
roderick welsh (vels? vagy vols? vagy vals? a darabban szereplők egyike sem tudja, hogyan is kellene ezt kiejteni, a pap szerint ez is bizonyítja, mennyire nem fontos ő senkinek) folyamatosan iszik, az első perctől az utolsóig, és nem ritkán egyházáruló mondatok hagyják el a száját. "megölhet valaki egy fickót, két fickót, azután meggyónja, és bekerülhet a mennyországba, de egy öngyilkos már nem" - mondja keserűen nevetve.
hogy mitől lett megkeserdett, kiábrándult alkoholista, a nem tudjuk meg, az utolsó lökést az adja, amikor a testvérek barátja, thomas öngyilkos lesz.
"magánnyal teli az a tó egy férfiembernek. miből áll az élet? folyók látásából, utazásból, foci nézéséből, meg a reménykedésből, hogy viszont vagy szeretve" - mondja welsh atya, aki egyszerűen nem tudja megbocsátani sem magának, sem másoknak, hogy thomast magára hagyták a reménytelenségében, és senki sem volt ott mellette, amikor szükség lett volna rá.
mielőtt megöli magát - öngyilkos lesz, a folyóba veti magát -, még levelet ír colemannak és valnak, és kéri, hogy bocsássanak meg egymásnak, ha másért nem, az ő kedvéért. fogadott arra, hogy ez megtörténik, és ahogy írja, a lelkét teszi erre.
a két fiút a levél beismerésre készteti, hosszasan sorolják az egymás ellen elkövetett apróbb csínyeket és nagyobb bűnöket - a kedvenc kutya fülének levágása, szemen köpés, kővel dobálás -, és bocsánatot is kérnek egymástól, de a megbánás nem tűnik igazán szívből jövőnek.
végül úgy-ahogy kibékülnek, aminek egyik jele, hogy az egyik testvér elmegy kifizetni a másik adósságát.












van a darabban egy hamvában holt szerelmi szál, a 12 éves kicsi lány (becsületes nevén mary) táplál romantikus érzelmeket a pap iránt, de ez az érzés természetesen nem teljesedhet be.
a darab az elhallgatásról, borzasztó titkokról és még borzasztótt bűnökről, a szabadon járkáló gyilkosokról, a szóbeszédről, a nem tanúskodásról, a nem elárulásról, és mégis az árulásról, a megbocsátás iránti vágyról, a megbocsátás képessége iránti vágyról és a szeretetről szól, még akkor is, ha a pap tulajdonképpen a fiúk jóérzésére appellálva zsarolja meg őket - lelki üdve rajtuk áll. hogy a két testvér valóban megbocsát-e egymásnak, vagy csak átmeneti tűzszünetet köt, azt már a nézőnek kell egyedül eldönteni.
de én szeretném hinni, hogy coleman és val végre leteszik a fegyvert, és megpróbálnak egymás mellett, egymáshoz alkalmazkodva élni, hiszen most már csak egymásra számíthatnak, és ők lehetnek a túlélői, talán az utolsó túlékők egy olyan faluban, ahol gyakori a gyilkosság és öngyilkosság, ők lehetnek a túlélői ennek az őrületnek a szeretet és a megbocsátás révén, mert más út számukra -ahogyan számunkra sem - nem létezik.



Átrium Film-Színház - Kultúrbrigád (Budapest): Martin McDonagh: Vaknyugat - Testvérharc két felvonásban
25. Csütörtök 19:30     Kisszínház
150'
szereplők: Rétfalvi Tamás, Ficza István, Alföldi Róbert, Mészáros Piroska
fordította: Varró Dániel
díszlet: Gothár Péter
jelmez: Tihanyi Ildikó
zene: Dragony Gábor
világítás: Pető József
súgó: Zsolnay Andrea
rendezőasszisztens: Nyulassy Attila
produkciós vezető: Zsedényi Balázs
rendező: Gothár Péter

a lap tetejére
 

2024 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció