az előadás Hašek, Kafka, Comenius, Husz János, Paracelsus írástöredékeinek, historikus, mitologikus leírások, archív dokumentumok, csehországi turisztikai útikalauzok felhasználásával, ill. azok inspirációjával készült.
Leos Janaček, Bedrich Smetana és Gustav Mahler zenéi, különböző természeti atmoszférákkal, archív hanganyagokkal keveredve alkotják meg az előadás zenei, és hangmontázsát, amely organikus egységet, vagy bizonyos esetekben épp ellenpontot alkot a játék terében zajló történésekkel.
közreműködők: Erdély Andrea, Bán Péter, Diószegi Ágnes, Szörényi Péter, Jovanovics József, Kelle Jázmin, Ruscsák Péter
a karton házikókat és karton figurákat preparálta: Kiss Attila Etele
ruhák: Csúri Anna
technika: Szokol Szilárd, Farkas Tamás
hang: Lengyel Zoltán
rendezőasszisztens: Erdély Andrea
rendező, látvány: Perovics Zoltán

Ha a „kartonvarrónő” címszó alatt csekély leleménnyel, pl. röptében meginterjúvolna a Mutatványosok c. előadás végén felbukkanó „hiányzó tantárgy”, a Bohócherceg hajtogatta kis papírrepülő, és feltenné a kérdést, mint az az intelligens európai utazó, aki idegen ország határára érkezik Hamvas Béla Kísértetek c. esszéjében, hogy: „- Kérem, mondja meg, mi is az, amit önök itt most hazudnak?” Akkor ott a Hasek derék katonájának humorával megidézett bolondokházában, a történelmi cirkusz katasztrofális mutatványainak ismeretében ugyanazt válaszolnám, amit az esszébeli bennszülött is, azt ugyanis, hogy: „- Arrobori.” Amelynek jelentését senki sem ismeri, de amelynek „hatása észrevehetően nagy.” Hiszen „régebben paotaban éltünk, de az megbukott. Azóta egész életünk az arrobori jegyében áll, és az országban arroboriális virágzás tapasztalható.” De azért azonnal hozzáfűzném azt is, hogy ennek a virágzásnak köszönhető még az is, hogy a pödrött/pelenkás PaotArroborik, a vallásos/nacionalista atmoszférával keveredő szalonbűnbakozás ciklikus beosztottjai, mint aktuál-publikok, hímes fütyülőiket/miegymásokat nyilvános gyűlöletkeltéssel és harcias áhítattal, tehát kellő setétséggel és buzgalommal csonkábbra huzigálják. A kis papírrepülő nyilván bólintana: „Köszönöm uram, ne fáradjon, a többit már tudom.” - ahogy ön is tudja, hogy papírrepülőként nem beszélhetem az emberek és angyalok nyelvét, nincsen prófétáló tehetségem, és nem ismerek semmilyen titkot, vagy tudományt, és - nem mintha jelentene ez bárki számára valamit, - nincsen vagyonom sem. A humor, ha életet mond, olyan lábbal rendelkezik, amellyel seggbe rúghatja a halált, az inhumánus erőket, és kísérteteket is eloszlathatja, de ez önmagában kevés. Az efféle virágzások azért nem szedhetik rá a magamfajta „hiányzó tantárgyat” és európai utazót, mert a tartalomjegyzék, amely gerincemen és szárnyaimon olvasható, mutatja a humor forrását és azt, hogy mi van bennem, hogy mivel is örülök itt és most együtt. Máj fámili veri big!
(Perovics Zoltán: Haszontalan szövegek gyűjteménye - Máj fámili veri big!)


„Egyfajta ellenpontot nyújtott a fesztiválon Perovics Zoltán (Szeged) Metanoia Artopédia társulata a Mutatványosok az Alkimisták utcájában című előadásával, melyben az Urbán András Társulatának egykori színésznője, Erdély Andrea is szerepel. Az előadás a humánum gyengéd jeleneteire összpontosít, akkor is, ha azok nem humánus környezetben jelennek meg. Ahogyan az előadás alcíme jelzi (meditációs objektum a „kartonvarrónő” címszó alatt), az illuzionizmus, a hipnózis és a reneszánsz utcai színház archetipikus egysége jellemzi a színházukat, mely visszavisz a gyerekkorba és megajándékoz a régi értékek megőrzésének üdítően friss dózisával.”
Igor Burić: Az (a)politikától az apokalipszisig, Dnevnik

„Valóban csodálatos színházi élményben lehetett részük azoknak, akik megnézték a szegedi Metanoia Artopédia Színház Mutatványosok az Alkimisták utcájában című produkciót. A társulat előadásaiban a rendező Perovics Zoltánnak azon elképzelése érvényesül, mellyel a tiszta és egyszerű emberi dolgokhoz kíván visszatérni, és e lecsupaszított értékek mentén egy olyan világot teremt, amelyben minden megjelenő eszköz, a díszlet, zene, szöveg, színészi játék, hang, fény, mozgás és a kivételes precizitással készített tárgyinstallációk is azonos értékűek, így alakítják ki azt az elbűvölő közeget, melyben szerencsésnek, boldognak érezheti magát a néző.”
Gyurkovics Virág: Desiré villamosa továbbáll, Hét Nap

Külön köszönet: Bencsik János, Perovics Anna Johanna, Báhner Péter, Sipos Hédi, Erlauer Balázs, Szörényi Árpád, Kiss Attila és a BURANTeatr segítségéért.

www.metanoiaartopedia.hu

Az előadás a Visegrad Fund támogatásával, a 4Together projekt keretében, Brnóban valósult meg.
További támogatók: EMMI, MASZK Egyesület (Szeged)