Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Webnapló

 

Webnapló

További bejegyzések:

a szív csukódik, a blog bezár köszönet az önkénteseknek juniorjaink a thealterről most még nem de újszerű nevelési elvek thealter bestof 2014 szubjektív nesztek beszt of lista mindig kell egy brecht megörökített nagy pillanatok II. fesztiválzáró puttókkal nyűgös blogger, fény fiai tí for tú, tututúúú megörökített nagy pillanatok I. joghurtforradalom a la kert napi okos a mi közönségünk kakukktojás irtás a hangok mondták III. újvidéki történet (neoplanta) blogger vs kritikus joghurtforradalom extasis kettő dolgoz valami fontosat haláli jó bábelőadás ajándék botrány gyűlölni nem - bjútiful frensip deziré extázisban kétszobás lakás - valami gyönyörű első szerelem beckettül pisztrángként lubickolni egy szerepben nagy fless kettő - kétszobás lakás I. nyúzzatok meg a hangok mondták II. kirakat olyan szó fegyvertelen erőkkel hadakozni hiába ultrafémösz car-men - nagy flash volt ahogy elképzeled, és ahogy van urbán rózsái ajándék a kimiseknek hogy okosodjatok ha a király meztelen az a drága csemegepultos egy nehéz nap meg az éjszakája jégdoktrínák - variációk gyűlöletre pintér béláék titkai elmosódott advertego másodszor dekiaza sugár máté jégdoktrínák váróterem projekt I. morgan, freeman és fehér ferenc bloggerbio szerezzél kisfiam tilosa kúl vagy ati kurtizánképző tik tika politika etüd - hurrá a tenger MandićGép a hangok mondták I. figyelmeztetés bibliai mélységeket lerappelni világhírnév pirosruhások a téren angyala zajtódban antigone baltaafejbe reloaded megnyitó, angyali ma arra a kis füzet ideje van egy másik valóságnak

Videók

 

 

advertego másodszor

2014.07.23.

11:37

váróterem projekt - advertego




szépen ülünk, mint egy van gogh festmény - ezzel a mondattal nyitja az előadást a váróterem társulat.


a piros ruhás lány arról beszél, hogy máshol kellene lennie, egy másik előadásban kellene játszania. szerinte mindenki azért van itt, hogy őt lássa.


és miközben egyrészt felhorgad a nézőben a tiltakozás, a másik, halkabb kis hangocska azt suttogja ott belül: tulajdonképpen igaza van.


azért ülünk itt, mert kíváncsiak vagyunk rájuk.


és én egy pillanatig sem bánom, hogy itt ülök.





bár sok olyan előadást láttam már itt a thealteren, ami a színészlét és a színészmibenlét kérdéseire keresi a választ, ezek a kölykök mindezt olyan szellemes humorral képesek mondani, hogy nem lehet nem nevetni, és nem lehet nem szeretni őket. közben persze fapofát vágnak.


sok témát érintenek: az anyaország és a határon túli magyarok, az uniós támogatásból készülő produkciók bürokratikus pályázati elszám olása, casting, a meg nem értett színészek dühe, a devizahitelesek kiszolgáltatottsága.


és közben zenélnek. cseh tamástól a jobbik részemet (imádom), az európa kiadótól a helló baby-t (szintén imádom).


de ezek a gyerekek nem azzal vettek meg, hogy rendkívül jó esztrádműsort dobtak össze.


hanem mert meg tudták mutatni a színházcsinálás kínkeservességét, amikor a fennhéjázó rendező a tehetségtelen nemszínésszel vacakol, és a végsőkig sem adja fel, amikor meg tudják mutatni, hogy az énmárkázás, az önaguk megcsinálása mennyire fontos a világ sűrű, veszélyekkel teli erdejében sokszor útmutatás nélkül bolyongó fiatal generációnak, hanem mert meg tudták mutatni, hogy nekik milyen ez a világ, és hogy mi mindannyian milyenek vagyunk benne.


hat karakter, mind különbözőek. egy lány, tele szexualitással, piros rúzsban és ruhában. a hippi, a pozitív gondolataival, a világbéke és a szeretet követeként, ruháján horgolt virágokkal. a kövér lúzer, aki soha, semmire sem jó, aki feladja, de a végén azért megmutatja, hogy ő a férfi. a rendező hipster gyerek, aki sikerre vágyik, és tökélyre vinné az énmárkázást, és hisz a szerelmi szálban. az "igendrágám" pasi, aki térden csúszva szolgálja ki a piros ruhás barátnőt, nem törődve annak megalázó leereszkedésével és hülyepicsaságával.  és zoslti, aki a buddhista szerzetesek életszerető bölcsességével tekint erre az egészre kicsit kívülállóként, elnézően, és nagy szeretettel.














és még tanultam két új szót is: metablöff (imádom) és etalonszerelem (ezt is).


és imádom azt a kettő laptop dj-t is, akik végig a sarokban ültek és kiszolgálták az előadást. a lány gitározik is. a zenekar meg egyenesen levett a lábamról. kár, hogy a fényképezőgéppel a kezemben nem tudtam csápolni.




üdítő volt a lelkemnek ezt a darabot végignézni. a vastaps sem volt véletlen. már írtam korábban, de a nyomaték kedvéért megismétlem: remélem, nagyon remélem, hogy ezt a társulatot fogom még viszontlátni.


köszi, srácok, nagyon jók voltatok.














nyemcsok éva eső

 

 



a lap tetejére
 

2024 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció