Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Webnapló

 

Webnapló

További bejegyzések:

a szív csukódik, a blog bezár köszönet az önkénteseknek juniorjaink a thealterről most még nem de újszerű nevelési elvek thealter bestof 2014 szubjektív nesztek beszt of lista mindig kell egy brecht megörökített nagy pillanatok II. fesztiválzáró puttókkal nyűgös blogger, fény fiai tí for tú, tututúúú megörökített nagy pillanatok I. joghurtforradalom a la kert napi okos a mi közönségünk kakukktojás irtás a hangok mondták III. újvidéki történet (neoplanta) blogger vs kritikus joghurtforradalom extasis kettő dolgoz valami fontosat haláli jó bábelőadás ajándék botrány gyűlölni nem - bjútiful frensip deziré extázisban kétszobás lakás - valami gyönyörű első szerelem beckettül pisztrángként lubickolni egy szerepben nagy fless kettő - kétszobás lakás I. nyúzzatok meg a hangok mondták II. kirakat olyan szó fegyvertelen erőkkel hadakozni hiába ultrafémösz car-men - nagy flash volt ahogy elképzeled, és ahogy van urbán rózsái ajándék a kimiseknek hogy okosodjatok ha a király meztelen az a drága csemegepultos egy nehéz nap meg az éjszakája jégdoktrínák - variációk gyűlöletre pintér béláék titkai elmosódott advertego másodszor dekiaza sugár máté jégdoktrínák váróterem projekt I. morgan, freeman és fehér ferenc bloggerbio szerezzél kisfiam tilosa kúl vagy ati kurtizánképző tik tika politika etüd - hurrá a tenger MandićGép a hangok mondták I. figyelmeztetés bibliai mélységeket lerappelni világhírnév pirosruhások a téren angyala zajtódban antigone baltaafejbe reloaded megnyitó, angyali ma arra a kis füzet ideje van egy másik valóságnak

Videók

 

 

pisztrángként lubickolni egy szerepben

2014.07.25.

01:04

pisztráng - csillag börtön

rrévész róbert fotói



a csillagba bemenni sosem jó - de meglepő módon kijönni sem.
a börtön gondolata is nyomasztó, hát még az, amikor a zsilipelés után bejutunk, aztán kipakolunk minden tiltott dolgot a szekrénybe - pendrive, mobiltelfon, személyes iratok,
pénz, bankkártya, szúrásra alkalmas tárgyak és így tovább -, és áthaladva a deketoros
kapunk, egy reptérihez hasonló, de annál sokkal szigorúbb ellenőrzés után elindulunk befelé
a börtön gyomrába.

a külső épületből kilépve a meredek lépcsőn az udvarra jutunk, onnan pedig a börtön és
fegyház szárnyba.

ahogy jönnek le a nézők a lépcsőn, mindig előre megyek fotózni. látom az arcokat.

kíváncsiság, megilletődöttség, kis mértékű félelem és valami vojőrködő magatartás vegyül a
lépcsőn össze.

az ajtók nyílnak majd zárulnak mögöttünk, bejutunk a csillag gyomrába, ahol mint öt ujj,
vezetnek középről kifelé a szárnyak. mielőtt erre a területre lépnénk, a fegyőrök zárnak -
vagyis minden fogva tartottat beküldenek a cellájába. út közben velük nem találkozunk, a
szerencsések a lépcsőfordulón lepillanthatnak a kosárpályára. kíváncsiság első körben
kielégítve.

a börtön közösségi termében - ami színházként és imateremként egyaránt szolgál - már bent
ülnek azok a fogva tartottak, akik jó magaviseletükért, jutalomból megnézhetik az előadást.

senki nem mer rájuk nézni úgy igazán, a közönség lesütött szemmel, vagy csak oldalpillantásokat vetve keres helyet magának az első két széksorban. a fogva tartottak a
padokon ülnek.

elkezdődik az előadás, a thealterhez kapcsolódva már nyolcadik alkalommal.




a pech-show új kategória, de remek választás, a csillag lakói szeretik a könnyed darabokat,
és általában szeretik a színházat is, és bármit, ami kiszakítja őket egy kis időre a napi
rutinból. méhes csabában ötvöződik benny hill és mr. bean, de nem kettőjük utódja vagy
másolata: nagyon egyedi karakter, és fél perc alatt elhisszük neki, hogy ő a világ
legnagyobb lúzere, aki szerencsétlenségre született, akit a balsors igen régen tép és még
tépni is fog. szánakozunk, amikor kiderül, hogy az általa alakított hegedűművész
elfelejtette elhozni a hegedűt a koncertre, helyette pisztráng kerül elő a tokból, meg
legalább nyolc vonó biztos ami biztos alapon, vele ügyetlenkedünk gondolatbam, amikor
próbálja a haját rendben tenni - sikertelenül -, amikor próbálja a túl hosszú, ciki
nyakkendőjét eltüntetni - természetesen ezt is sikertelenül -, és amikor az ujjár, majd a
nyelvére ragaed egy árcédula.

a második részben a nézőket, a közönséget figurázza ki, a moziban nőkre mászó férfiakat, a
másokat lenéző, másokkal nem törődő, rágózó, másokat dobáló nézőket, és így tovább.

játszik még bűvészt is: egy női nézőt hív fel a színpadra, és bemutatja remek trükkjét,
képzeletbeli kardokat szúr bele, és amikor a nő meghal, megpróbálja a nézőkre - köztük a
rabokra kenni - a gyilkosságot. ebben a jelenetben ezzel két labdát is felad, hiszen a nő
kényes téma a börtönben, ahogyan azt sem illik megkérdezni hogy melyik rabot miért ítélték
el.

a produkció zárásaként tyúkot és mamikát alakít, mindkettőt remekül formálva, szinte látom
magam előtt a nagymamámat, ahogy hajlott háttal, kendővel a fején hívja a a tyúkokat a
kertben. a tyúk végül fazékba lesz szánva, de a darab végén mégis legyőzi az öregasszonyt,
ezzel valamiféle elégtételt nyújt a pechsorozatot elszenvedő színésznek, mert ha a vége jó,
akkor nézhetjük úgy, hogy a csatákat elveszítette ugyan, de megnyerte a háborút. pisztrángként lubickolt az összes szerepben.

a fogva tartottak harsányan nevetnek, láthatóan és hallhatóan élvezik a darabot.

ahogyan a közönség is. ennél nagyo bb felüdülést csak az jelent, hogy elindulhatunk lefelé,
majd kifelé, és a hosszadalmas kiléptetés után, éppen abban a pillanatban, amikor záródik
mögöttünk a nehéz fakapu, sóhajthatunk egy rettentő nagyot.

de jó, hogy kijöhettünk.

nyemcsok éva eső




a lap tetejére
 

2024 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció