előadja: Marko Mandić fény, látvány: Igor Remeta rendező, díszlettervező: Bojan Jablanovec
A MandićGép egyszemélyes előadás, témája a színész mint érzelmeket gyártó gép, a színész mint saját identitásának médiuma, a színész mint a testet öltött elragadtatás. Szövege olyan klasszikus és kortárs drámai szerepekből összeállított válogatás, melyeket Marko Mandić játszott az 1996 és 2010 közötti időszakban. Mandić testén bő egy óra leforgása alatt mintegy 37 szerep „fut át”, azzal a céllal, hogy végül láthatóvá váljon a színész legbensőbb valója, melyet képtelenség lenne csupán egy szerepre redukálni. A drámai alakok elmondják eredeti szövegeiket, megteremtik az eredeti darabokra jellemző szituációkat, általában ez eredeti színpadi jelmezben, színházi kellékeiket és hangszereiket használva. Az előadást a Szlovén Kritikuscéh a 2010/2011-es évad legjobb előadásának választotta.
Marko Mandić neves színész, filmszínész, előadóművész, a Szlovén Nemzeti Színház társulatának tagja, de külföldön is ismert, pályáját számos szakmai elismerés övezi. A Via Negativa keretén belül eddig egy trilógiát állított színpadra a rájellemző erős színpadi jelenléttel, ennek harmadik darabja a MandićGép.
„A sodró tempójú előadásban a színész egy-két kelléket kap fel, gyorsöltözések sorát produkálja a szemünk előtt, majd mondatokat, monológokat, szituációkat ragad ki és játszik újra egykori előadásaiból. A háta mögött kivetítve az elhangzó szövegek forrása: a szerzők Howard Barker, Caryl Churchill, Sarah Kane, Heiner Müller, Csehov, Ibsen, Szophoklész és még sokan mások. Amikor Mandić lejátszik egy jelenetet, jelmezét a földre hajítja, s már ugrik is a következő szerepbe, bújik is a következő bőrbe. A szövegtöredékek persze nem állnak össze egy „új” drámává, inkább laza tematikára épülő asszociációs lánc épül, amiben például szó esik születésről és halálról, anyákról és apákról, meg mindenekelőtt színházról. (…) ez a férfi egyszerűen mindent tud a színpadról, a testéről, a hangjáról, és igen, rólunk, az őt ámulva és rettegve bámuló nézőkről is. Merthogy Mandić színészetének nincsenek korlátai és határai, gátlástalan és féktelen a szó minden értelmében, valósággal lubickol a közönség kiszámíthatatlan reakcióiban.” Jászay Tamás: Egy, kettő, sok, Revizor
Videó itt (sajnos nem beágyazható)
vntheatre.com
Támogatók: Szlovénia Kulturális Minisztériuma, Ljubljana Város Önkormányzata Koprodukciós partner: SNG Drama (Ljubljana)
16 éven felülieknek!
|