szereplők: Szabó Vera, Széll Attila, Mészáros András, Mészáros Attila
díszlet: Menczel Róbert
zenei munkatárs: Károly Kati, Nyitrai László
rendező: Vörös Róbert

„Keresd a nőt! Na és hol találod? Lehet, hogy egy férfiban?”

Erósz a szerelem és a vágy istene a görög mitológiában. Ő lobbantotta lángra Uranoszt és Gaiát, így egyesült a Föld és az Ég. A pajkos ifjú hátán tegez feszül, amelyben azok a nyilak sorakoznak, amelyekkel bárki szívét eltalálva kiolthatatlan szerelmet ébreszt a gyanútlanban - akár isten, akár ember is az áldozat, nem tud a vágy ellen tenni. Erósz tegezében kétfajta nyíl vár bevetésre: az egyikkel az örök szerelemre gerjeszt, a másikkal minden érzelmet kiolt a szívből. A valaha élt legszebb és legvonzóbb férfi, akit azonban gyakran illetünk a „keserűen édes” jelzővel, hiszen Erósz tudja a legnagyobb fájdalmat okozni nyilaival, gyakran élvezi is a szívek megsebzését.
Behatolása kettős: a testet és a lelket egyaránt rabul ejti.

„Gyilkos Erósz, gyilkos! De minek szajkózzam ezerszer
s újra ezerszer, hogy mekkora gyilkos Erósz!
Mert arcomba röhög. Ha szidom, csak hízik mája!
Átkozom? Attól csak kiskölyök-izma dagad.
Föl nem foghatom, Aphrodité, te, azúr hab öléből fölmerülő,
hogy szült nedves öled parazsat!?”
(Meleagrosz)

A görög, latin, reneszánsz költők (de a huszadik századiak is!), sötéten ragyogó, csodálatos, erotikus, pornográf, trágár, obszcén versek bőségével adóztak és áldoztak a démoni Erósz mindent meghatározó erejének. A szabadság titokzatos és perzselő vágya árad a klasszikusan fegyelmezett verssorokból, melyek szerzői többek közt olyan klasszikusok, mint Anakreón, Platón, Meleagrosz, Catullus, Ovidius Naso, Janus Pannonius és Kavafisz – vagy ismeretlen, falfirkakészítő, nyershangú poéták.
A színházi est e költők, e versek szabadságát és merészségét megidézve a meztelen lélek és a meztelen test merész útját mutatja be a vágyott másikhoz. És ahogy ez lenni szokott, mindenki mást szeret. Az érzékek zűrzavara, a test mámoros káosza, a nemek vad keveredése zajlik. Közben Erósz figyel és némán kacag, hogy nyilaival mit is okozott a halandó emberekben.

„Ahogy múlik az idő a rövid előadás alatt, úgy lesz egyre különlegesebb, fülledtebb és sajátosabb a hangulat – mindezt a szavak legjobb értelmében –, miközben kiben-kiben összeáll(hat) egy történet. Talán arról, ahogyan a férjes asszony épp beleszeretne szeretőjébe, ha ez a szerető nem pont melegségére ébredne rá a kávézói pincérnek is köszönhetően, amely helyzetnek – mintha ezt sugallná az előadás – az egyetlen jó megoldása a nemi szerepek, a szexualitás, szexuális irányultság szigorú skatulyák közé szorítottságának levetkőzése, a vonzalmak találkozása a lelkeken keresztül, a test „formájától” függetlenül. Ha már hosszú az út lélektől lélekig – ez a vers épp nem hangzik el –, legalább az ne nehezítse ezt az utat, hogy kinek milyen nemet rendelt a természet. Merész gondolat egy éppen a merészsége miatt szimpatikus előadásban.”
Kovács Bálint: Bejárják a meztelen test lankás tájait, Egyfelvonás


Az előadás szereplői fiatal művészek, akik számos kőszínházi és független produkcióban játszottak az elmúlt években. Szabó Vera a Kaposvári Egyetem elvégzése után főszerepek sorát játszotta a Pécsi Nemzeti Színházban, Mohácsi János rendezéseiben is, majd a Koma Társulat tagjaként dolgozott. Most a Centrál Színház, a Vacsoraszínház és a Thália előadásaiban látható. Széll Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem után az Új Színház állandó tagjaként játszott többek között Ács János, Szikora János, Valló Péter, Forgács Péter rendezéseiben, jelenleg a Vacsoraszínház több előadásában játssza a főszerepeket.
Mészáros András szintén Kaposváron végzett, majd a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházhoz szerződött és ott több éven át játszott fő- és karakterszerepeket. A Centrál Színház után az idei évadtól a Thália tagja. Mészáros Attila táncművész az idén fejezte be a Magyar Táncművészeti Főiskola kortárs tánc szakát, táncol Góbi Rita társulatában.

Támogató: Manna Produkció

www.cirkofilm.hu
www.mannaprodukcio.hu

Tizennyolc éven felülieknek!